Marie d'Agoult*
  Liszt Ferenchez (22.)**

1841. június 12. szombat.

Ön azt írja, hogy az én leveleim kínkeservesek. Nem kételkedem benne. Életem meglehetősen nyugodt – én magam mégis oly törődött vagyok. Dolgozni egyáltalán nem tudok – pedig ez lenne leghőbb vágyam. Fejem és idegeim túl vannak terhelve. Azt hiszem, többet kellene tartózkodnom a szabadban.

Mondjon el nekem mindent pontosan a rándulásáról, és legyen nagyon elővigyázatos. Azt mondják, ez gyakran súlyosabb, mint egy csonttörés.

A mai levele nagyon elszomorított. Hogyan? Itt csupán tizenöt napot tölt majd – s utána Németország?

Úgy képzeltem, hogy a koncertje után rögtön idejön, több hónapig marad, s közben majd vidéki koncerteket fog adni. E helyett Ön Hamburgról beszél? De hisz ez rettenetes! Ha más mód nincs arra, hogy láthassam Önt, a Rajnához fogok menni; de számomra ez a legrosszabb megoldás; minthogy nagy port fog fölverni, és azt a látszatot keltheti, hogy én futok maga vagy Félix után.

Hogyan is történhetett, hogy ennyire megváltoztak a tervei? Nem kérem magától, hogy hosszú leveleket írjon, de engedje, hogy láthassam egy kissé cselekedeteinek mozgatórugóit is. Igen kevés az, amit Önből enyémnek tudhatok. Sohasem is lesz elegendő; – de fáj arra gondolnom, milyen kevéssé tudok csak segítségére lenni gondjaiban.

Az ön élete rámnehezedik, s én összegörnyedek a súly alatt, melyet Ön hordoz. Nem tudom, vajon vétkes vagyok-e abban, hogy nem tudtam megakadályozni, hogy így éljen: zaklatottan, rendszertelenül, kiégetten?

Néha babonás vagyok. Tudja, észrevettem, hogy 1833-tól kezdve minden egyes év közelebb hozott bennünket egymáshoz, egészen addig, míg életünk tökéletesen eggyé nem forrt; s most rettegve gondolok arra, hogy 1839 óta minden lépés egyre inkább eltávolít és elválaszt bennünket, egészen addig, míg…

Hová tűnt az az idő, amikor Ön ezt írta: Oh, Istenem, éljek bár a börtön szalmáján, kőfalak között, de Vele! Ugyanezen a napon éreztem kegyetlen fájdalmat, első ízben – ön miatt. Sohasem fogom elfelejteni. S most gyakran mondom: Ó, Istenem…




Hátra Kezdőlap Előre