Kún Ilona*
  vőlegényének, Bethlen Miklósnak (27.)**

[Doborka, 1667. november 10.]

Tekintetes, nemzetes Bethlen Miklós uramnak, nékem édes bátyám uramnak írtam.

Mint szerelmes bátyám uramnak, ajánlom Kegyelmednek szolgálatomat; isten Kegyelmedet lelki s testi jókkal s jó egészséggel áldja meg, szívből kívánom.

Elmulatni nem akarám, hogy Kegyelmednek ne írnék magam és asszonyom anyám ő kegyelme egészsége felől; most istennek hála asszonyom anyám fenn vagyon; magam is istennek hála jó egészségben vagyok az Kegyelmed szolgálatjára, mely jó egészséget istentől Kegyelmednek is kévánok megadatni; az Kegyelmed parancsolatját értem mind az írás és olvasás felől, kit eddég is az idő és alkalmatosság szerént el nem múlattam, ennek utána is azont elkövetni el nem múlatok; mint ilyen istenes intését és egyéb parancsolatit is Kegyelmednek engedelmességgel véghez vinni el nem múlatok. Kévánom istentől: ez levelem Kegyelmedet találja jó egészségben s jó szerencsés órában. Írtam Doborkán 1667. 10. napján Szent András havának.

Kegyelmednek szeretettel szolgál míg él

Kún Ilona




Hátra Kezdőlap Előre