CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
- Europában tett útazások 1830-ban és 1831 elején.
- London kikötőji. Amerikába induló hajók. Columbia. Az Océáni út. Tengeri betegségek. Audubon úr. New-foundlandi bank. Megérkezés Amerikába.
- New-York. Amerikai politia. Intézetek. Iskolák. B. Wesselényi és Balog.
- New-Yorki kikötő. Cinderella gőzhajó. Hudson partjai. Singsing. Peekskill falu. Ujságok nagy száma Amerikában. Fultoh, a' gőzhajó első feltalálója. Major Arnold árulása.
- Amerikai nevelési rendszer. West-Pointi katona akademia. Kosciusko emléke. Hudson parti városok. Gőzhajói útazok. General Van Rensselaer. Americai aristocratia. Albany. Itélő székek. Népesség szaparodása okai. Erie canalis.
- Shakerek vallása és isteni tisztelete. New-Lebanon. Methodisták.
- Az Egyesűlt státusok. Első telepedők Északamerikában. Az új lakósok nyomatásai az angol kormány alatt. Théa adó. Lexingtoni ütközet és a' revolutio kezdete.
- Útazás Massachusettsen által. Amerikai fogadók. Az amerika függetlensége actája. Tököli Bostonban.
- Boston. Ewerett Sándor. Amerikai etiquette. Bévezetések. Atbenaeum. Hajó építő műhely. Bunker's Hill.
- Charlestown. Büntető törvény feletti értekezések. Az Auburn és Pennsylvaniai büntető rendszer. Státus fogháza és a' foglyokkal bánás. Théa társaság Ewerett urnál.
- Iskolák állapotja Bostonban. Harward kollégyom Cambridgeben. Theologiai Seminariumok. Gróf Benyowski Moricz. Amerikai kényelmek.
- Lowel és odavaló gyárok. Útazási könyvek. New-Hampshirei státus. Unitáriusok az északi státusokban.
- Concord. Amerika constitutoji. New-Hampshire constitutioja.
- Gránit bányák. Vermonti státus. Az Egyesűlet népessége. Burlington. Champlain tava. Canada. Sz. Lőrincz víze. Montreal. Quebeck Canada colonialis igazgatása. John Bull.
- Hajókázás veszedelmei a' Szent Lőrinczen. Rapidok. Kingston. Mississagua Indusok. Kivándorlók sorsa. Austriai mészáros Kíngstonban. Az Ontario 's a' más négy északi Tavak. York. Canada állása.
- Queenstown. Niagara vízesése 's a' természet itteni csudáji. Gróf Leon. Visszatérés az Egyesült státusokba.
- Buffalo. Az Irokéz Indusok Indus tribusok az Egyesületben. Indus iskolák. Buffaloi fogadó. Lafayette utolszori útazása Amerikában.
- Hajózás az Erien. Müller Ferencz pozsonifi. Pennsylvaniai státus. Erie várossa. A' vasárnap Amerikában. Különböző vallásos felekezetek az Egyesületben. Monroe beszéde a' Vallásról.
- Springfield. Választás módja a' hivatalokra. Ohioi státus. Ujságok kiosztása módja. Ohio hírtelen népesedése. Az Ohio víze. Statistikai adatok.
- Economy. Rapp társasága és történetei. Economyi gazdasági intézetek. Amerikai borok. Owen társasága.
- Pittsburg. Találkozás B. Wesselényivel és Baloggal. Alleghány és Monongahella vízei. Alleghány hegyek. Marylandi státus. Szerecsen rabszolgák állapotja.
- Baltimore. Washington szobra. Könyvkedvellés Amérikában. Vasútak. Szerecsen templom. Utazás Washington felé.
- Washington várossa. A' Capitolium. Képek a' Capitoliumban. Követek és Senátorok háza. Praesidensi ház. Találmányok raktára. Státus Titoknok Levingston. Praesidenshez béjelentés.
- Praesidens Jackson. Blecker Olsten története. Praesidens kötelességei a' törvény szerint. Prasidens választása módja. Követek és Senátorok választása. Congressus tagjai 's törvényei.
- Az Egyesület jövedelme és költségei. Számadás 1831-ben. Katonaság. Nemzeti őrség és szabályai. Hadi hajók.
- Mount Vernon. Virginiai státus. Washington sírja. Kapitány Smith és Pocohanta története.
- Lóverseny Baltimoreban. Jockey Club bálja. Napoleon familiájabeliek Amerikában. Király, Liszkaifi Magyarországról. Chesapeak öble. Delawarei státus.
- Philadelphia. Középűletek. Intézetek. Leimer. Philadelphiai Muzéum. Quacker templom. Különböző Vallások Philadelphiában. Pénzverő ház. Ujságok tudósításai Magyarországról .
- Visszatérés New-Yorkba. Albany hajó. Az Océánra szállás. Orkánok és veszedelmek az Océánon. Partra szállás Havre de' Graceban.
Előszó
Kedvező körűlményim oly szerencsés helyzetbe hoztak vólt, hogy 1830, 1831 és 1832-ben Európának és észak Amérikának némely részeiben útazásokat tehettem. Ez volt életemnek egyik szebb időszaka! Az útazás' örömei a' visszaemlékezetben kedvesebbek; de még kétszereződnek, ha azokat másokkal is közölhetjük. - Azt mondja egy franczia iró: "Mit ér egy szép vidéknek látása, ha nincs kinek mondhassuk: Mely szép ez a' vidék" - Ezen érzelem teve engemet is iróvá, 's arra birt, hogy amérikai jegyzeteimnek egy részét közre bocsássam. Az amérikai polgári és társasági életben sok oly pontot találtam tökéletre kifejtve, és sok oly tudni valót; mik még nálunk, legalább magyarul, ismeretlenek. Ha jegyzeteimmel e' boldog haza' helyzetéről némü felvilágosítást terjeszthetek, sokszorozva lesznek útazásom' örömei.
Kolozsvártt Maj. 15-k. 1833-b.