Előszó a hatodik fejezethez

Ez a tanulmány egy készülő és - a jelenlegi állapotában, a jelenlegi elképzelés szerint - tizenhét elméleti (és két empirikus) fejezetből álló, általános szociológiaelméleti, illetve társadalomelméleti tárgyú könyv hatodik fejezete. Ez a fejezet az első rész utolsó fejezetét képezi, és tartalmilag szorosan kacsolódik a korábban már közölt fejezetekhez. Szeretném felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy az egyes fejezetek megértése eleve feltételezi a korábbi fejezetekben tárgyalt fogalmak és összefüggések ismeretét, eltekintve az első fejezettől.

A szóban forgó könyvben az úgynevezett intézményes szociológia elméletét (A társadalmi viszonyok. Az intézményes szociológia elmélete. Bíbor Kiadó, 1997) dolgozom ki következetesebben és részletesebben, nagyobb mértékben figyelembe véve, és szándékom szerint egy alapvetően új szemléletmódban egyesítve a szociológiaelméletben kialakult fő szemléletmódokat. Az egyes fejezeteket azzal a tartalommal közlöm, amellyel a könyvbe szánom, ezért találhatók benne más fejezetekre történő hivatkozások. Azonban a hivatkozások a kézirat jelenlegi állapotát tükrözik, és mivel az egyes fejezetek még szerkezetüket tekintve is változhatnak, a hivatkozások részben ideigleneseknek tekinthetők. Különös tekintettel arra, hogy a közlésre kerülő fejezetek még nem lezártak, szívesen fogadom az olvasók észrevételeit és javaslatait.

Felhívom a figyelmet az egyes fejezetekben megtalálható, a hatszintű vázlat utolsó szintjét képező vázlatpontokra, amelyek általában az elmélet legfőbb fogalmait és összefüggéseit emelik ki, de esetenként utalhatnak bizonyos kérdések fő megközelítési módjaira is. A vázlat, amely előadásvázlatnak is tekinthető, külön is megtalálható a tanulmány végén, arra való tekintettel, hogy megfelelő formában könnyebben ki lehessen nyomtatni.

Az előző fejezetben megkülönböztettük a cselekvések fő típusait, s ehhez kapcsolódva meghatároztuk a társadalmi cselekvés fogalmát. Foglalkoztunk a társadalmi cselekvés és a társadalmi kölcsönhatás fogalmával, valamint azzal a kérdéssel, hogy hogyan közelítünk a társadalmi cselekvések és kölcsönhatások meghatározottságához. Ebben a fejezetben először az általunk megkülönböztetett tipikus cselekvések egyéni funkcionális rendszerbe szerveződésével, és ezzel összefüggésben az emberi élet különböző életszférákba történő szerveződésével foglalkozunk.

Az intézményes szociológia elméletében egy adott társadalmi csoporton, illetve egy adott társadalmon belüli társadalmi jelenségek kutatásával foglalkozunk. A társadalmi csoport és a társadalom fogalmának részletesebb tárgyalására majd a tizennegyedik fejezetben kerül sor. Azonban az elmélet felépítésében eleve társadalomban élő egyéneket feltételezünk, tehát szükségesnek tűnik, hogy ideiglenesen meghatározzuk a társadalmi csoport és a társadalom fogalmát, és e csoportokat elhatároljuk a más természetű együttélési formáktól. A fejezet második részében tehát rámutatunk az emberi együttélés elemi formáira, meghatározzuk az intézményes csoport fogalmát, és felvázoljuk az intézményes csoportok fő típusait.

A szociológia a modern társadalom kutatására jött létre, és a szociológiai kutatás elsősorban ma is a modern társadalomra irányul. A premodern intézményes csoportok igen különböző formái alakultak ki az emberiség történelme folyamán, mielőtt a föld egyes területein kialakult a modern társadalom. Viszonylag tiszta típusként a feudális társadalom tekinthető a modern társadalom történelmi előzményének, amelyből évszázadok során kialakult a modern társadalom. Ezért a fejezet harmadik részében először a premodern intézményes csoportok különböző formái közül a feudális társadalmat emeljük ki, és e társadalom emberi viszonyait és átfogó vonásait mutatjuk be. Majd a modern társadalom kialakulásának főbb tényezőivel, és a modern társadalom legfőbb sajátosságaival foglalkozunk.