Bevezetés (részlet)

Herman Ottó a kiegyezés utáni évtizedek kiemelkedő közéleti szereplője és vezető magyar tudósa volt. Szót emelt minden fontos politikai vagy társadalmi kérdésben; kutatásokat folytatott a zoológia, botanika, etnográfia és számos más tudományág területén. Több monográfiája mind a mai napig forrásértékkel bír.

Herman Ottó munkásságáról eddig egyetlen jelentősebb bibliográfiát tartalmazó munka jelent meg, Lambrecht Kálmán : Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor élete és kora címmel. Ebben a szerző Herman Ottó 1864 és 1914 között megjelent könyveit, értekezéseit, cikkeit, beszédeit, nyomtatásban megjelent leveleit, illetve a Herman Ottóra vonatkozó korabeli irodalmat veszi számba. Ezt kiegészítettük az 1916 után megjelent dokumentumokkal, továbbá a kutatómunka során fellelt, 1916 előtti anyaggal, mely Lambrecht Kálmán munkájában nem szerepel.

Különös figyelmet szenteltünk a korabeli helyi lapokban közölt cikkeknek.

Herman Ottó tudományos munkásságán túl Miskolc város országgyűlési képviselője volt. A korabeli lapokban megjelent írásai nyomán betekintést nyerhetünk városunk politikatörténetébe, sőt képet kaphatunk a századvégi Magyarország politikai csatározásairól is.

Az 1893-ban, majd 1901-ben talált paleolit-leletről szóló tanulmányaival Miskolcra irányította a közfigyelmet, s ugyanakkor jelentős lökést adott a magyar ősrégészeti kutatásoknak.

Munkánk során a teljesség megközelítésére törekedtünk: műveinek összes kiadását, publikációinak minden magyar és idegen nyelvű megjelenését számba vettük. A kutatáshoz felhasználtuk a könyvtárunkban fellelhető nemzeti és szakbibliográfiákat, valamint az ország más könyvtáraiban található, Herman Ottó korát felölelő egyéb dokumentumokat (szakkönyveket, repertóriumokat, szakbibliográfiákat); emellett figyelembe vettük a rejtett bibliográfiákat is.

A dokumentumokat lehetőség szerint kézbe vettük, különös tekintettel azokra, melyeknek bibliográfiai leírása nem volt egyértelmű. Maradtak olyan leírások, melyek nem autopszián alapulnak, főleg a külföldön megjelent kiadványok, és a különlenyomatok esetében - ezeket dőlt betűvel szedtük -, de ez az adott tétel fellelését nem akadályozza. Hiányos leírás esetén a Magyar Nemzeti Bibliográfiát tekintettük irányadónak.

A szerkesztés során - tekintettel Herman Ottó írásainak sokféleségére - fő rendező elvként időrendi csoportosítást alkalmaztunk. Az azonos időben megjelent dokumentumok esetében a címek betűrendje a mérvadó. Kivételt képez ez alól a Herman Ottó levelezése című fejezet, ahol a tételek betűrendben követik egymást.

[...]