Bevezetés

A kémiai oktatás középpontjában az anyag szerkezetének megismerésére irányuló törekvés áll, s az a meggondolás, hogy a kémiai anyag elementáris funkcióit a szerkezet ismeretének alapján értelmezzük, magyarázzuk és előrelássuk. A szerkezeti szemléletmódnak végig kell vonulnia az egész kémia tanításon. Ennek világnézeti szempontból van jelentősége, mert alkalmas a struktúra és a funkció természetes összefüggéseinek megvilágítására. A kémia fejlődéstörténeti szemléletmódja és távlat vizsgálata kapcsolatba hozza a kémiai rendszereket más fizikai, csillagászati, biológiai, matematikai rendszerekkel. Ezzel hozzájárul a tantárgy koncentrációs lehetőségeinek feltárásához, a tanulók világnézetének integrációs, szintézisre törekvő tágításához. Kiegészítő és alapozó ismereteket szolgáltat egy feltételezhető környezetismereti érdeklődést tápláló kutatás kezdeteihez, illetve kibontakozásához. E módszertani alapelv megvalósítása feltételezi a kémia tanár rendszeres kapcsolat fenn tartását, a más tantárgyakat tanító nevelőkkel, érdeklődő szakemberekkel és pedagógusokkal.

A kémia oktatás során gyakran találkozunk különféle mikrorendszerekkel, valamint sokféle makrorendszerekkel. Ezek közül a továbbiakban kiválasztunk egyet, mint az elemek bizonyos sokasságát és tanulmányozzuk az általuk alkotott sajátos rendszert. Eltekintünk az elem, annak belső rendszerűségének teljes értékelésétől. Megállapítható, az elemek közti kapcsolat - viszony adott esetben épp a kémiai kötés útján valósul meg. Az elem néhány tulajdonságának alkalmas kiragadása, véleményünk szerint nem vezet tévútra és hamis tulajdonságok nyilvánításához, inkább a valódi jelleg kihangsúlyozásához járul hozzá. Kiderülhet talán, később, hogy kevéssé összpontosítottunk a mennyiségileg szokott kémiai tulajdonságokra. Ám bizonyosan minket most csak minőségi megnyilatkozású tulajdonságok érdekelnek. A természettudományokban, így a kémiában is, a jelenségek között összefüggéseket a matematika segítségével tudjuk tömören leírni. Nagyon sok esetben a felhasznált matematikai formalizmus kifejezi a jelenség mennyiségei közötti kapcsolatot. Ez a lehetőség a szakmai leírások belsejében általában ritkán érzékelhető. Az általunk javasolt modell a jelenségek minőségi összefüggéseit hivatott leírni. A matematikai modell a vizsgált rendszer mélyebb megismerését biztosítja és egyes esetekben az újabb jelenségek megismerését teszi lehetővé vagy a létező korlátok szorítására hívja fel a figyelmet.

Köszönetünket fejezzük ki Dr. Virág Imre és Dr. Zsakó János professzoroknak, akik munkánkat felügyelték, bátorítottak és segítettek a két egymástól eltérő felfogásban oktatott tananyag között, azonos értékrendet szabó kapcsolatot létrehozni. Ezúttal megpróbáljuk az esetleges érdekeltek tudomására hozni, mert korábban megfelelő érdeklődés hiányában nem adhattuk ki. A kézirat a kolozsvári Egyetemi Könyvtár és a szerzők polcán megtalálható. Mától a honlapon is viszontlátható (1994).