A késő ókorban példaképnek tartották világos stílusát, a középkorban "attikai méhnek" nevezték, és megpróbálták utánozni bámulatos sokoldalúságát, az újkorban az ő szabályos prózáján tanultak görögül az iskolai generációk - Xenophónt, az i. e. V-IV. században élt athéni író-hadvezért midnen kor azért csodálta, mert megtalálta benne a sajátosan neki szólót.

Mit mondhat a mai embernek a Kürösz nevelkedése és az Anabázis szerzője?

Xenophón e két főműve az irodalom két ellentétes pólusán helyezkedik el: a Kürosz nevelkedése utópisztikus fejedelmi tükör, az Anabázis véres valóságú dokumentum. Kürosz, a bölcs uralkodó példaképe a görög humanizmus, a szókratészi tanítások jegyében él és gondolkodik, eszménye az igazság, a becsület, az emberszeretet, a jóság. Az Anabázis (tízezer görög kalandos visszavonulásának története egy idegen érdekért folytatott s elvesztett, távoli csatából) világát ezzel szemben jogtalanság, erőszak, árulás, gyilkolás jelzi.

A mai ember, aki eszme és valóság ellentétét annyiszor érezhette a tulajdon bőrén is, nem fogja idegennek találni Xenophón világát, amelyben ideológia és gyakorlat oly tragikus ellentmondásba került egymással.