kaldeusok – ókori nép Mezopotámiában; Cicero így jellemzi őket: „országuk nagy kiterjedésű síksága miatt, mivel az eget mindenfelé szabadon láthatták, megfigyelték a csillagok pályáit és mozgásait. Ezeknek feljegyzése által az utókorra hagyták, hogy melyiknek milyen jelentősége van az ember életére. Ebből a népből valók a kaldeusok, akik nem mesterségük, hanem népük neve után kapták ezt az elnevezést. Ezek a csillagok tartós megfigyelése alapján – mint a hagyomány tartja róluk – létrehozták azt a tudományt, amellyel meg tudták jósolni, hogy kire milyen sors vár, és ki milyen végzetre született.” Apáczai 1653-ban tartott beszédében (A bölcsesség tanulásáról), hivatkozik Cicero e mondataira, s elemzi részletesen a kaldeusok csillagászati tudományát. (Vál. ped. műv. 133.)