Ezópus békái – utalás Aiszóposz A királyt kérő békák című meséjére. Arany itt tömören fogalmaz, de feltehetően ezt az utalást falusi olvasói nemigen értették. Íme a mese szövege, Bodor András fordításában:

A királyt kérő békák

A békák, akik azon búslakodtak, hogy közöttük állandó az egyenetlenség, követséget küldtek Zeuszhoz, s arra kérték, adna nekik királyt. Együgyűségüket látva Zeusz egy fatuskót dobott a tóba. A békák a lehulló tuskó zajától először megrémültek és lebuktak a tó mélyére. Később, mivel a tuskó mozdulatlan maradt, feljöttek a víz színére, és óvatosan hozzáúsztak, majd a tuskóra felmászva rátelepedtek. Azután azt gondolták, nem méltó hozzájuk, hogy ilyen királyuk legyen, és másodszor is Zeusz elé járultak, arra kérve őt, hogy cserélje ki uralkodójukat, mert hisz az első túlságosan lomha. Felbosszankodva Zeusz vízi kígyót küldött. Ez összefogdosta és felfalta őket.