Arany László A magyar emigráció mozgalmai című tanulmánya – név nélkül – első ízben 1883-ban jelent meg a Budapesti Szemlében. Eredeti címe: Kossuth emlékiratairól. (Budapesti Szemle. 1883. 33. kötet 278–297. és 433–453. valamint a 34. kötet 23–47.) Voinovich Géza szerint e mű önálló kiadásban is megjelent (Arany László. Írta Voinovich Géza. Különlenyomat az „Új Magyar Szemle” 1900. évi XII. számából. Bp. 1901. 20.), de példányt e kiadásból nem sikerült fellelnem. Gyulai Pál adta ki újra a tanulmány szövegét: Arany László Összes művei. Közrebocsátja Gyulai Pál. I-V. Bp. 1900–1901. A magyar emigráció mozgalmai. III. kötet 233–326. A tanulmány címe alatt jelzi a keletkezés időpontját: (1800.); ez nyilvánvaló tévedés, hisz Arany László műve csak Kossuth Lajos Irataim az emigrációból című háromkötetes gyűjteményes emlékiratának megjelenése után keletkezhetett, Arany hivatkozásai is e kiadás oldalszámaira vonatkoznak, márpedig Kossuth művének harmadik kötete csak 1882-ben jelent meg. (Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból. Bp. I. kötet 1800.; II. kötet 1881.; III. kötet 1882.)
A tanulmány keletkezésére vonatkozó téves adatot – egyidejűleg az első megjelenés időpontjának és helyének említetlenül hagyásával – a későbbi kiadások is átveszik. Legutóbb: Arany László Válogatott művei. Bp. 1960. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Németh G. Béla. A magyar emigráció mozgalmai. 299–356.
Gyulai Pál nem véletlenül vétette el a keletkezés évszámát. Gyűjteményes kiadásában a Budapesti Szemlében 1883-ban megjelent, legkorábban 1882-ben keletkezett A magyar emigráció mozgalmai című tanulmányt 1880-ra datálja, és az 1881-ben írott, név nélkül a Budapesti Szemlében (1881. 25. kötet 242–257.) megjelent, Kossuth Iratainak II. kötetéhez kapcsolódó, markánsan Kossuth-ellenes Arany László-vitaírás szövegét (Kossuth és a pragmatica sanctio) kiadásában A magyar emigráció mozgalmai után közli. (III. kötet 327–349.) Tehát felcseréli a két tanulmány keletkezési sorrendjét. Ennek következtében a Budapesti Szemlében a Kossuth és a pragmatica sanctio című írást követően, de még ugyanabban az évben M. H. aláírással megjelent, rendkívül éles hangon Kossuthot támadó vitairatra (Kossuth Lajos mint író. Budapesti Szemle. 1881. 26. kötet 469–473.) később úgy hivatkoznak, mint egy élesedő vita harmadik állomására. Holott a valóságban a Budapesti Szemlében 1881-ben fellángoló Kossuth elleni polémiát (Arany László és M. H. írásai mellett Gyulai Pál és Görgei Artúr szólal meg a vitában) két év elteltével követi Arany László Kossuth emlékiratait elemző tanulmánya. Nem kiindulópontja, lángra lobbantója tehát a vitának A magyar emigráció mozgalmai, inkább a vita keserű és megkésett lezárása: Arany László Kossuth Lajos politikai tevékenységéről alkotott nézeteinek, a korszak politikai létkérdéseinek átgondolt és „kegyetlen” összegzése; a tanulmányíró Arany László rezignált epilógusa.
A szakirodalomban tovább élő téves adat sajnos nem csupán filológiai tévedésként eleven, mert Arany László Kossuth Lajosról alkotott képének, az emigrációval kapcsolatos véleményének is egysíkú, téves interpretációjához vezetett. (Somogyi Sándor: Arany László. Bp. 1956. 114–116.) Nem segítette Arany László tanulmányának jobb megértését A magyar emigráció mozgalmai önálló kötetben történt megjelentetése sem. (Bp. 1947[?] Új könyvtár 11.), mert a szöveg önkényesen csonkított formában látott napvilágot, s a kötethez bevezetőt író, a tárgykörben felkészületlen Hegedűs Géza felszínes torzképet rajzolt Arany Lászlóról és a korról.
Arany László életútját és életművét legteljesebben elemezte és értelmezte Németh G. Béla 1960-ban, a Válogatott művek bevezetőjeként megjelent nagy lélegzetű tanulmányában. A magyar emigráció mozgalmai szövegét e kiadás alapján közlöm. A jegyzetekben az Arany László által említett nagyszámú korabeli politikusról, emigránsról elsősorban az 1859–1861 közötti tevékenységük kapcsán talál tájékozódást segítő adatokat az olvasó.