Vérem és oltárom

Az Úrnak szentelem
Zengi dícséretét ősi, nagy Sion
Magyar gyász
Megváltó napon
Harcos a szabad szíveknek
Színei életemnek
Betűben, vérben, sorban
Magyar kálvárián
Láza a látásnak
Átok-magvetés halálos kalásza
Kínok virága
Te tudod: miért?
Zsoltárok és imák ára
Kulcsolom kezem
Temetkezel kicsiny ország
Ha magyarok vagyunk
S az éjszakától kérdem
Élet
Fáradt kezek imája
A Halál elébe
Zengő fia a szenvedésnek
Hajnal nélkül
Átoksarj
Könnyek és nyomor
Új áldozás, új tüzek
Sikoltás átok-éjszakában
És nincsen benne irgalom
Két áldozás
Tiszta szívek szent ünnepére
Könnyes éjszakák
Borpincéje mostan sírverem
Megváltás zsoltára
Furcsa minden
Elköltözött a bús mosoly
Fehér tüzek
Szenny, bűn, véren át
Szenvedéseim vad örökmécsesek
Mámorok boldog tora
Elment a király
Szomorúság zsoltára
Dalolnak, dalolnak
Ábel szíve
Köszönöm
Aki volt csak
Kísértetrózsák
Magyar mezőn, ősi gályán
Hová, hová?
A gondok tanyája
Lemondás tengere
Hajnal a gályán
Imám, ha volna Máriának
Bús sebeknek kínyját viselem
Most temetem
Holt katona balladája
Gonoszok sebeim ne lássák
Sebeink és hullásunk
Siratása sirtalanoknak
Szent zsoltárok a szívem nem óvják
Ember van-e?
Csak este van itt
Éjszakai ének
A harmadik

Álmok fekete hídján

Ha láttad volna
Küldöm őket
Miattad
Várások üzenő imája
Sápadok én
Halálút
A szemeink
Este a parton
Esték, esték, esték
Mert nekem vagy az
Álmok fekete hídján
A kapunál
Csókok
Kikötöttem lelkem fekete hajóját
Óh, nem úgy van
A lelked titok
Átkozottak bús találkozója
Emlék
Emléke szent időnek
Bús este
Gyász-szerenád
Akinek jegyese vagyok
Fekete szívben fehér asszony
Temetés
Halál-rózsa szívemen
Sok kusza nap
Lelkem, a kicsúfolt
Szomorú üzenet valakihez
Eljöttem idáig
Fekete hajadban fehér rózsa
Az este jött
Halottam
Valaki visszajár kísértve
Csak néztem föl az ablakokra
Én vagyok a bánat
Ha bealkonyul
Nem jött senki
Ha te úgy akarod
Megállás a sorsunk
Tavasz-áradás üzent
A kínok útján
Ifjú halottnak készülsz
Sötét imák
Messze tájról, idegen a lelkem
Győzelmes harca a holnapnak
Sötét imákat éneklek
Babona vert meg
Az álmaid fölé hajolva
Szemed kerget
A styx partjainál
Mátkája halálnak
Valaki, másik
Az ablakomon betekintenek
Örök gyászom küldöttei
Siratom őt, a halott királynőt
Szomorú éjfélkor
Harangok, ha konganak éjjel

Örök november árvája

Mosolytalan
Kainok átka
Idegen
Örök november árvája
És nem szabad
Harag
Mesebeli, sápadt őszi kertben
Egyedül, félve
Soha el nem jövő nap
Himnus a hajnalhoz
Jöttem
Átok, átok, átok
Csak sírni
Ilyenkor sír az éj
Csendes átkozódás
Babonás éjen temetőben
Mert olyan titkos minden őszi álom
Vígságot hirdetek szomorú szószékről
Avaros ködtájon
Koldusa a vidámságnak
Az est vándorai
Átokcsók
Arcomon halálírás
És nincsen este
Lázban
Messze minden alkony
Amikor szél dalol
Sírva megyek én is elébe
Örök harc
Őszi gyászének
Temetőt keresek I-II
Szemek az éjszakában
Sírás a Tavasz után
Sátán
Sebek és átkok siralma
Lesujt az Isten
Fekete sebek
Sír a halál
Kalózok az idő tengerén
Fáradt könnyek
Éjszakában eltévedt vonat
Kincsekkel teli rózsaház a lelkem
És minden, minden más
Sok veszett, zűrös, bús napon