[...]

Kétségtelen, megannyi részmunka ellenére is mind a diákság, mind pedig az irodalmunk iránt érdeklődést mutató olvasók, akárcsak a naponta adatokkal dolgozó hazai és külföldi szerkesztőségek régóta érzik egy jugoszláviai magyar irodalmi lexikon szükségét - jóllehet Bori Imre nemcsak több kiadást megért, de kiadásról kiadásra gondosan bővített jugoszláviai magyar irodalomtörténete az adatok bősége folytán részben lexikonként is használható -, ezért merem remélni, mindannyiunk igénye irodalmunk immár nyolc évtizedes életének lexikonszerű áttekintése, adatainak megismerése, felidézhetősége. Annál is inkább, mert ez a kiadvány, a rokon típusú lexikonokhoz hasonlóan, egyrészt a szerzői adatok mellett az irodalmi élet vonatkozásában tartalmazni igyekszik mindazt, amit kiváló fejlődéstörténeti monográfiájában az irodalomtörténész Horváth János az irodalmi tudat kialakulásának, létezésének tartozékaként, az irodalmi életet meghatározó, befolyásoló szakmai és nyilvánosságbeli tényezőként említ. Ennek értelmében a lexikon önálló szócikkekben tárgyalja az irodalmi folyóiratokat, mellékleteket, az irodalmi jellegű, vonatkozású írásokat is publikáló lapokat, a kiadókat, a könyv- és füzetsorozatokat, az antológiákat, az összefoglaló bibliográfiákat, az irodalmi társaságokat, a pályázatokat, a díjakat, az állandó rendezvényeket. Másrészt pedig tartalmazza az irodalommal érintkező szakterületek (nyelvészet, folklór, művelődéstörténet, társadalomtudományok, régészet, történelem, publicisztika stb.) művelőinek életét és munkásságát bemutató szócikkeket, ill. felvette azokat a képzőművészeket és rendezőket, akiknek közvetlen kapcsolatuk volt/van a jugoszláviai magyar irodalommal (vagy íróportrékat rajzoltak és adtak ki könyv formájában, vagy jugoszláviai magyar író drámáját rendezték hivatásos színházban, tévében).

Sajnos, az egyéni lehetőségek, de az időkorlátok miatt is, ez a kiadvány nem tekinthető olyan mértékben irodalmi lexikonnak, ahogy a címe jelzi, s mint kiindulóelvként magamnak meghatároztam. Eredeti elképzelésem szerint az irodalmi jelleg szerzői szócikkeket az különböztette volna meg a többitől, hogy az élet- és pályarajzi adatok meg a művek és az ezt követő ún. szekunder bibliográfia között az írók munkásságát bemutató, áttekintő s részben - esszészerűen - értékelő "fejezet" kapott volna helyet, míg a nem szép- és elméletírók szócikkeiben ilyen rész nem szerepelt volna, egyszerűen azért, mert kellő hozzáértés híján nem vállalkozhatom a nem irodalmárportrék megrajzolására, akkor sem, ha a "kapcsolt területek" szerzői közül kizárólag azok szerepelnek a lexikonban, kiknek munkássága valamilyen formában érintkezik az irodalommal. Ami azonban a megjelenési időpontot érthetően betartani parancsoló szigor miatt ezúttal hiányzik a kötetből, az egy esetleges és nagyon remélt, nemcsak javított, bővített, hanem elsősorban a most kimaradt portrékkal kiegészített második kiadás része lehet. Addig azonban ez van, pontosabban, ami van, az előbb nevezhető adattárnak, mint hagyományos értelemben vett lexikonnak, jóllehet manapság lexikonként jegyzik a pusztán adatokat tartalmazó kiadványokat is. Ennek a munkának a szokásosnál terjedelmesebb vonatkozó irodalmi jegyzékével - amit a számos új adat mellett a "lexikon" legjelentősebb hozadékaként ajánlhatok használóinak figyelmébe - részben az eddigi lexikonhiányt kell(ene) pótolnia, részben pedig az érdeklődést kell(ene) segítenie.

[...]