CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Első könyv
Első fejezet
amelyben látni, hogy pezsdül meg a must. Az érettségiző nagydiákok élete. Az október hatodiki forradalom. A tanítás módja az elmúlt század utolsó esztendejében. Annak a generációnak zsendülése, amely a mai Magyarországot e szörnyű viharban tartja és élteti.
Második fejezet
amelyben lefolyik a nagy inkvizíció, amelynek célja a szörnyű bűnösök kiderítése s egyben az ifjúság ellenszegülő karakterének megtörése, mert hiszen ebben az időben az egész középiskolai oktatásnak legfőbb célja a hű és engedelmes állampolgárok nevelése.
Harmadik fejezet
amelyből kiviláglik, hogy egy elkövetett baklövés az embert újabbakra sodorja. Vagy az is, hogy a meg nem fontolt erényes cselekedetet az ember megfontolt rossz tettekkel igyekszik jóvátenni.
Negyedik fejezet
amelyben az élet furcsa hajszája jelenik meg. Ha a sors valakire ráveti magát, akkor annak nem hagy békét. És ez a hajsza addig tart, míg csak bírja az áldozat. Már akár jó az, ami történik vele, akár rossz.
Második könyv
Első fejezet
amelyben megindul valami olyan zavarosság, amit úgy hívnak: "ez az élet, fiam". Már cselekedetekkel beszélnek az emberek.
Második fejezet
amelyben feltűnik a diákélet szörnyűséges végkapuja, a sárkányok és veszedelmek tajtékzó örvénye, mely már közvetlen a nagy Életbe torkollik. A matúra.
Harmadik fejezet
amelyben érettségükről bizonyságot adnak a fiúk, mikor a matúra nehézségeit az élet szabályszerű módszerével tüntetik el.
Negyedik fejezet
amelyben a diák alakok belemosódnak a felnőttek közé, ahogy a tiszta vizű patak a deltánál összekavarodik a sárga és sáros folyó vizével.
Ismertető
A Forr a bor különös, kétarcú alkotás: egyfelől része Móricz Zsigmond önéletrajzi regénysorozatának, egész életművén végigvonuló "vallomásos" könyvei folyamának egyik darabja, közelebbről a Légy jó mindhalálig szinte közvetlen folytatása, másfelől azon munkái sorozatába tartozik, amelyek - bevallottan balzaci igénnyel - a magyar társadalom teljes összképét igyekeztek felrajzolni, tablóba rendezni. Az egyetlen évben, 1899-ben játszódó mű így egyrészt Nyilas Misi (a Légy jó mindhalálig hőse) érettségi évének bemutatása, benne - nem is titkoltan - az író kisújszállási gimnáziumi éveinek szinte fotografikus hűségű beszámolója, másrészt annak a generációnak a rajza, amely meghatározó lesz majd a húszas-harmincas években, azok mentalitásának, törekvéseinek, emberi minőségének ábrázolása, akik szinte a huszadik század küszöbén "érték" meg, hogy egy-két évtized múlva a társadalom "vezetői" legyenek. A regénynek ez a két "vonala" kitűnően harmonizál egymással, az író pedig - ritka bravúrral - egyszerre tudja az érettségi előtt álló nyolcadikosokat a sokat látott társadalomrajzoló, "kritikai realista" szemével és eszközeivel, valamint a köztük élő, írónak készülő, elhúzódó kamaszkorának kataklizmái közt vergödő Nyilas Misi szemüvegén át látni és láttatni. Az igen sokáig készülő, több részletben, külön is megjelent regényt az író csak 1939-re dolgozta egységes műalkotássá. Általában nem számítják a legjobb Móricz-regények közé, de újabban sokan érveltek amellett, hogy igenis az "első vonalba" tartozik. Az olvasók körében azonban mindenkor népszerű volt.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu