Bevezető előszó helyett

Az ember semmi, minden a mű - ezt Flaubert mondta és hozzátette: a művész viselkedjék úgy, hogy elhitesse az utókorral, mintha ő valójában nem is élt volna sohasem. Ezt a kötet szerzőjének sikerült maradéktalanul megvalósítania, mert egyes tételmondatai olyan lebilincselő erővel hatnak, hogy kiiktatódik olvasás közben az író személye, s már nem is tudjuk, hogy a jelenben vagyunk-e vagy az ókori görög időkben.

Cs. Szabó Görögökről írt műve olvasásakor megállapíthatjuk, hogy egy mély kultúrával rendelkező értekezővel állunk szemben, aki helyes arányérzékkel adagolja az ismeretanyagát, melyet "látványos" képekbe tömörít. Ha beleolvasunk a műbe, azonnal észrevehető, hogy szinte már az első szavakkal életre kelnek a betűk, s az olvasó a helyszínen találja magát. Élvezetes elbeszélő tehetséggel rendelkezik Cs. Szabó, ami egy vele született lényeglátással párosult. Erre a két alkotói alaptulajdonságára a leglátványosabb példa ez az alkotása, mely szóbeli előadásainak az egybe dolgozott anyaga. Pár mondattal össze tudja foglalni egy távoli történelmi kor kultúrtörténeti eseményeit, művészetét, ízlését és érdekességeit, s gondolati párhuzamokat képes felállítani a későbbi korokkal.

Az Európa Könyvkiadó gondozásában, 1986-ban, vagyis halála után két évvel jelent meg ez a mű. Ami az újra kiadás szempontjából azért érdekes, mert első kiadását a szocializmusban élte meg, vagyis ez az egyetlen olyan önálló kötete Cs. Szabónak, amely nem az emigrációban, tehát nem Nyugaton (cenzúramentesen!) látott napvilágot. Ez a jelenlegi: a második kiadás, ezért "hitelesnek" kell tekintenie az elsőt.

Arday Géza