CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Prológ
1. Az előzményekről röviden
2. A polgári demokratikus átalakulás és iskolareform reményében
3. Gyermektanulmányozás, iskolareform a Tanácsköztársaság idején: esélyek és engedmények
3.1. "Az orosz »egységes munkaiskola« terve alapján készült magyar reformtervezet"
3.2. "A Közoktatási Népbiztosság által létesített intézmények, tervek"
4. A "bolsevizmus alatti magatartásának" ismételt vizsgálata - alkalmazkodó "hangszerelés", fenntartott reformtervek
5. Nagy László részletes szakmai önéletrajzzal alátámasztott rehabilitációs kérelme 1922-ből
6. Kérésének demonstratív semmibevétele - Törekvés - a "naiv optimistának" minősített elvei s iskolareform-tervei mellett kitartó - Nagy László marginalizálására
7. Melléklet: dokumentumok az egyetemi gyermektanulmány-kurzusokról, az Apponyi Kollégium hallgatóinak oktatásáról s a lélektani laboratóriumok ügyeiről
Rövidítések, levéltárak, hivatkozott irodalom
Jegyzetek
Fülszöveg
Tucatnyi levéltárban gyűjtötte össze Donáth Péter (az ELTE TÓFK tanszékvezető egyetemi tanára) a kötetben - dokumentatív elbeszélése részeként, illetve mellékletben - közzétett forrásokat, melyek szemléletes, több szempontból új képet adnak Nagy László tevékenységéről s a korszak igencsak változó oktatáspolitikájának elemeiről az 1918-1922 közötti időszakban, sőt azon túl is.
A közölt tervezetek, beszámolók, jegyzőkönyvek levelek - a hozzájuk fűzött kiegészítésekkel, kommentárokkal - érdemi adalékokkal gazdagíthatják a jeles pedagógus forradalmak alatti és utáni szerepére, sorsára, a Tanácsköztársaság iskolareform-terveire, benne a Gyermektanulmányi Társaság pozíciójára, intézményeire s az egyetemi, az Apponyi kollégiumi gyermektanulmány-oktatás, valamint a lélektani laboratóriumok ügyeinek alakulására vonatkozó ismereteinket. A téma iránt érdeklődők új vonásokkal árnyalhatják a korszak más jeles szereplőiről: Fináczy Ernőről, Imre Sándorról, Kornis Gyuláról, Révész Gézáról s másokról kialakított képüket is.