Bevezető előszó helyett

A lelkek tükre: az író. Ha ez a tükör nem sima, hanem karcos, vagy nem elég tiszta, akkor a tükörkép homályos lesz és nem elég éles, ám Cs. Szabó Lászlónak ebben az esszéjében biztos kézzel sikerült megrajzolnia a magyar irodalom több évszázados valóságát.

Cs. Szabó széles érdeklődési kör és alapos műveltség birtokában dolgozta ki esszéit; megtartva az elsődleges értelmezését, ami alapján az esszé olyan prózai műnek tekintendő, amely tartalmában tudomány, formájában pedig művészet. Gazdag és változatos ismeretanyagot öntött ebbe a munkájába, amely nemcsak irodalom-, hanem egyben művelődéstörténeti alkotás is.

Az Egy nép s a költészetét olvasva, azonnal szembetűnik, hogy az ismertetésre szánt téma hemzseg a képektől és a gondolattársításoktól. Nehéz eldönteni, vajon nem a bővítmények képezik-e a lényegesebb mondanivalót. Ezek tartják magasfeszültségben a mindent átható drámaiságot, ezeknek az összecsapó erőknek az összhatása szabja meg Cs. Szabó stílus-jellegzetességét.

Ez az írás az Új Látóhatár különlenyomataként, 1972-ben jelent meg. A magyar költészettel foglalkozó írásai: az esszéírói munkásságának külön fejezetét alkotják, amelyek a magyar irodalom örökségét és kortársi eredményeit elemzik. Kiemelve a számos írás közül, például az erdélyi magyar kultúrával a Pro és kontra, Zrínyi Miklóssal A félhold jegyében, Petőfi Sándorról a Petőfi Párizsban és a De látom amottan a téli világot, Arany Jánossal pedig az Arany a szabadságharc után című esszéje foglalkozik. Cs. Szabó a magyar lírával kapcsolatos nézeteit ebben az írásában fejtette ki, amely majdnem három évtized után újból - a Mikes International segítségével! - hódító útjára indulhat.

Arday Géza