Összefoglaló

A magyar mezőgazdaság üzemszerkezetének és vertikális koordinációs mechanizmusainak alapvető átalakulása, illetve az EU-csatlakozás számos kihívás elé állítja a tej termékpálya szereplőit. A hosszútávú szerződések rendszere egyrészt a megfelelő támogatás-elosztás, másrészt a hatékony marketingcsatorna működésének lenne a feltétele. A különböző termelői szervezetek, főként tejszövetkezetek, termelői csoportok, amelyek számos gazdasági és társadalmi előnyt jelentenek a termelők számára több országban, sajnos nálunk csak igen csekély számban és kezdetleges formában alakultak meg. A magyar tejszektor vizsgálata a tejpiacon - feltehetőleg az állami, illetve a magán koordinációs mechanizmusok működésének elégtelensége miatt - megfigyelhető válságok miatt aktuális. A kutatás alapvető célja a tejtermékpálya feldolgozók-termelők közötti szerződéses rendszerének vizsgálata, illetve a koordinációs mechanizmusok hatékonyságának elemzése volt. A kutatás alapját a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése képezte, eredményeképpen átfogó képet nyertünk a tej termékpályaelemzésekről, leírásokról, illetve megfogalmaztuk hipotéziseinket. A 7 hipotézis teszteléséhez nyílt és zárt kérdéseket tartalmazó kérdőívet állítottunk össze, amelynek segítségével - 2005. második negyedévében - felmérést végeztünk a magyarországi tejtermelők körében. Összesen 300, zárt és nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívet juttattunk el a Tej Terméktanács segítségével postai úton a termelőknek, amiből 65 értékelhető kérdőív érkezett vissza. Az általuk nyert eredményeket strukturáltuk, elektronikusan rögzítettük, majd SPSS-szoftver használatához megfelelő formátumba konvertáltuk. Az adatbázist többváltozós adatelemzési technikáknak vetettük alá (klaszteranalízis, regressziós becslés, többdimenziós skálázás, stb.). A klaszterek számának eldöntéséhez hierarchikus klaszterezést alkalmaztunk. A kezdő klaszterek számának megadását a hierarchikus klaszterezés és a dendrogram eredményeire alapoztuk. Így az eszközspecifikus beruházás, ármeghatározottság és az alkupozíció bizonyult szignifikánsnak az esetek három részre osztásában, az irányítási struktúra szempontjából. Az egyes klaszterek főbb, elsősorban szerződéses szempontok szerinti tulajdonságait feltártuk. A csoportátlagok összehasonlítása alapján arra az eredményre jutottunk, hogy nincs eltérés a partnerváltás jellegét és számát illetően a teljes mintában, illetve az egyes alcsoportokban. Ettől eltérően, az adott vevőnek való értékesítés okai különböznek az egyes klaszterekben, a legfontosabb szempontok a megbízhatóság, az érvényes szerződés és a földrajzi közelség. A fenti, csoportképző változókat további vizsgálatoknak vetettük alá, így lineáris regresszió segítségével megvizsgáltuk ezen változóknak a szerződés időtartamára gyakorolt hatását. Az egyes változók t-értékeit figyelembe véve sem az eszközspecifikus beruházás, sem az alkupozíció, sem pedig az ár meghatározottsága nem játszott szerepet a szerződés időtartamának meghatározottságában. Mivel a szerződéses jellemzőkre alkalmazott változók ugyanazt az elméleti fogalmat mérik, ezért lehetőség volt számukat sokdimenziós skálázással csökkenteni. A skálázás célja a válaszadók közötti különbségekről információ nyerése, a dimenziók csökkentésével. Az illeszkedés jósága mind kettő, mind három dimenzió esetében jó, ezért úgy találtuk, hogy a szerződéses kapcsolatok jellemzésére alkalmazott hat változó számát kettőre, illetve háromra csökkenthetjük, anélkül, hogy az általuk hordozott információtartam sérülne.

Abstract

In some cases spot markets failure to govern to whole or a part of the marketing channel effectively and contractual relations are gaining more importance. It is especially true in case of agricultural markets, since these markets became more differentiated and market players are vulnerable in most of the cases. Examination of Hungarian dairy sector is an actual issue, so that one could understand how contractual systems work in the situation when crises appear thanks to governance insufficiency. Our research's aims are to present a theoretically structured framework of contracting arrangements of milk producers based on Transaction Cost Economics' (TCE) predictions and economics of contracting and an empirical analysis of the key determinants of governance structure between farmers and dairy processors in Hungary. The source of the research is a theoretical argument based partly on review of Hungarian and international literature on relevant market channels, economics of contracting and governance structures. These gave the theoretical determinants of testable prepositions. In the framework of a postal survey in the second quarter of 2005 we carried out a survey among milk producers. A total of 300 questionnaires containing closed and open questions were sent out for milk producers, 65 of them could have been evaluated. The results have been structured, electronically converted for applying SPSS-software. The data base has been analysed by employing multivariate techniques (cluster analysis, linear regression, multidimensional scaling, etc). First, to be able to decide the number of clusters, we applied a hierarchical clustering. The formation of starting clusters was made by giving the number of the future groups which based on hierarchical cluster method and dendrogram. Hence asset specific investment, price determination and bargaining power proved to be significant in dividing the cases into threegroups focusing on governance structure. We revealed the main characteristics of clusters focusing on contracting attributes. Groups' means comparison obtains the result that there is no significant difference in partner change, neither in the whole sample nor in the sub-groups. Unlike from this, the reasons for selling to a particular buyer are different in the clusters, the most important factors are reliability, valid contract and the ones based on geographic reasons. The variables mentioned above were suitable for further investigations, so with the help of linear regression we attempted to see their effect on the contract period. Taking into consideration the t-values of the variables, neither asset specific investment and bargaining power, nor price determination have role in the explanation of contract period. Since the variables applied in the whole survey measure same theoretical concepts, we had the possibility to reduce their number by multidimensional scaling. The aim of this scaling is to gain information about the differences among the respondents reducing the dimensions of the variables. The goodness of fit was good in case of three and two dimensions, so we found that the six-dimensional space can be reduced into two or three dimensions without giving up the differences among cases.