Források

A műfaj természetéből következőleg nem jegyzetszámosan, hanem csak összevontan adhatom meg a fontosabb forrásokat. Elöl sorakoznak az általános művek, utánuk az előadások rendjében tagolva a vonatkozó irodalom, természetesen csak az előadás elkészültének időpontjáig (a cím utáni évszám jelzi) terjedően. A források két csoportban, mindegyiknél újrakezdődő betűrendben sorakoznak. Elöl a speciális források, utánuk a rövid közlemények, illetve más témát tárgyaló, de a vonatkozó előadás témájához szórványadatot szolgáltató források. Ezek cikkek, a helykímélés érdekében csupán a folyóiratok címét, évfolyamát és az adatra vonatkozó lapszámot adtam meg.

Megjegyzem még azt, hogy a szövegben eredetiben idézett forrásokat az eredeti ortográfiával írtam, csak a XIX-XX. századból származó népi szövegek helyesírását modernizáltam. Az idézetekben a kihagyott szövegrészeket három pont jelzi, a máshonnan vett kiegészítést vagy részfordítást a szögletes zárójel.

 

ÁLTALÁNOS JELLEGŰ FORRÁSMUNKÁK

 

Apor Péter: Metamorphosis Transsylvaniae, azaz Erdélynek változásai (1736). (Kiad. Wildner Ödön) Bp. 1927.

Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Bp. 1938.

Bálint Sándor: Szegedi szótár. 1-2. k. Bp. 1957

Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótár. Bp. 1941.

Comenius, Johannes Amos: Orbis sensualium pictus. A látható világ. Lőcse. 1669.

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás. Bp. 1964.

Ernyey József-Karsai Géza: Német népi színjátékok. 1-2. k. Bp. 19321938.

Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. 1-2. k. Bp. 1929.

Kandra Kabos: Magyar mythologia. Eger. 1897.

Kertész Manó: Szokásmondások. Bp. 1922.

Kiss Géza: Ormánsági szótár. Bp. 1952.

Kodály Zoltán: Jeles napok. Bp. 1953. Magyar népzene tára 2. k.

Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. 1-5. k. Bp. 1885-1904.

A magyar nyelv értelmező szótára. 1-7. k. Bp. 1959-1962.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1-2. k. Bp. 1967-1970.

A magyarság néprajza. 1-4. k. Bp. 1941-1943.

Maksay Ferenc: Urbáriumok. XVI-XVII. század. Bp. 1959.

Ókori lexikon. Szerk. Pecz Vilmos. 1-2. k. Bp. 1902-1904.

Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. 1-8. k. Bp. 1887-1901.

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Bp. 1966.

Radvánszky Béla: A magyar családi élet és háztartás a XVI-XVII. században. 1-3. k. Bp. 1896-1897.

Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások. Pest. 1867.

Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások. Bp. 1925.

Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevélszótár. Bp. 1902-1906.

Szinyei József: Magyar tájszótár. 1-2. k. Bp. 1893.

Varga Endre: Úriszék. XVI-XVII. századi perszövegek. Bp. 1958.

 

1. A SZÜRET. 1969.

 

Calendarium oeconomicum perpetuum. Kassa. 1751.

Csaplovics [János] Johann: Gemälde von Ungarn. T. 2. Pest. 1829.

Fenyő István: Kisfaludy Sándor. Bp. 1961.

Jajczay János: Pest-budai szüretek. Élet és Tudomány 23. évf. 1968. 66. sz. pp. 2189-2193.

Krenedits Ferenc: A szőlő pátrónusai. A Kert 1900. évf. pp. 97-99.

Lukácsy Sándor-Balassa László: Vörösmarty Mihály. Bp. 1955.

Magyar és Erdélyország képekben. Szerk. Kubinyi Ferenc-Vahot Imre. 4. k. Pest, 1854.

Pálinkás Gyula: Krónika a szőlőtolvajokról. Borászati Lapok 1938. évf. pp. 40-41., 333-343.

Pálinkás Gyula: Az ókori népek szüretje. Borászati Lapok 1936. évf. pp. 41-43., 354-355., 365-366., 375-376.

Szekfü Gyula: A magyar bortermelő lelki alkata. Bp. 1922.

Takáts Sándor: Törkölylátó és kádszúró. Rajzok a török világból. 3. k. Bp. 1917. pp. 265-288.

Ethnographia 1913. évf. 112. p., 1929. évf. pp. 162-167., 200-202., 1938. évf. 278., 1960. évf. pp. 1-27.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1895. évf. pp. 233-241., 1897. évf. pp. 525-527., 1898. évf. 112. p., 1900. évf. pp. 1-18., 400-416., 1905. évf. pp. 405-408.

Néprajzi Értesítő 1905. évf. pp. 301-305., 1935. évf. pp. 92-96., 1938. évf. pp. 15-48., 172-204., 1940. évf. pp. 361-381., 1955. évf. pp. 11-30.

 

2. A FONÓ. 1969.

 

Lajos Árpád: Fonóélet Domaházán. Ethnographia 1938. évf. pp. 109124., 403-411.

Szendrey Zsigmond: Magyar népszokások a fonóban. Ethnographia 1928. évf. pp. 146-164.

Takáts Sándor: A magyar múlt tarlójáról. Bp. é. n.

Takáts Sándor: Magyar nagyasszonyok. Bp. é. n.

Ethnographia 1891. évf. pp. 338-339., 1894. évf. pp. 251-252., 1895. évf. 413. p., 1899. évf. pp. 44-45., 1900. évf. 359. p., 1901. évf. pp. 80-83., 1903. évf. 358. p., 1916. évf. 90. p., 1929., évf. pp. 208-216., 1934. évf. pp. 238-244.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1898. évf. pp. 269-274.

Magyar Nyelv 1953. évf. pp. 76-91., 441., 1954. évf. pp. 472-475.

Magyar Nyelvőr 1880. évf. 432 p.

Néprajzi Értesítő 1913. évf. pp. 33-67., 1938. évf. pp. 204-212, 297305., 1939. évf. pp. 156-170.

Századok 1871. évf. pp. 28-29.

Történelmi Tár 1906. évf. pp. 268-309.

 

3. A FOSZTÓ. 1972.

 

Balassa Iván: A magyar kukorica. Bp. 1960.

Jankó János: Kalotaszeg magyar népe. Bp. 1892.

Kovács János: Szeged és népe. Szeged, 1901.

Mohl Adolf: Lövő története. Győr, 1930.

Ethnographia 1896. évf. 187. p., 1900. évf. 359 p., 1902. évf. 230, p., 1920-22. évf. 98. p., 1938. évf. pp. 277-281.

Néprajzi Értesítő 1940. évf. 370. p.

 

4. A DISZNÓTOR. 1970.

 

Bevilaqua Borsody Béla: A budai és pesti mészáros céhek ládáinak okiratai. 1-2. k. Bp. 1931.

Gönczi Ferenc: Göcsej. Kaposvár. 1911.

Jankó János: Torda, Aranyosszék, Torockó magyar népe. Bp. 1893.

Kiss Lajos: A szegény ember malaca. Népünk és Nyelvünk 1930. évf. pp. 61-69.

Ethnographia 1892. évf. 70. p., 1894. évf. 334. p., 1897. évf. pp. 450451., 1920-22. évf. 97. p., 1933. évf. pp. 60-61., 154-155., 1938. évf. 132., 227., 281. p.

Magyar Nyelv 1905. évf. pp. 315-316., 414-415., 1912. évf. 189. p., 1913. évf. 129. p., 1914. évf. 40. p., 1920. évf. pp. 39-40.

Néprajzi Értesítő 1900. évf. 120. p.

Néprajzi Közlemények 1964. évf. 2. sz. pp. 134-138.

Népünk és Nyelvünk 1929. évf. pp. 319-320., 1932. évf. 98. p.

Századok 1807. évf. 286., 670. p.

 

5. A KARÁCSONYOLÁS. 1972.

 

Bálint Sándor: Adalék Luca napi néphagyományainkhoz. Ethnographia 1948. évf. pp. 161-162.

Bellosits Sándor: Ünnepek babonái. Ethnographia 1896. évf. pp. 182-185.

Diószegi Vilmos: Luca napi kotyoló szövegek. Néprajzi Közlemények 1963. évf. 2-4. sz. pp. 3-360.

Dömötör Sándor: Adalékok népszokásaink ismeretéhez. Ethnographia 1959. évf. pp. 345-356.

Ébner Sándor: Mezőkövesdi matyók betlehemjárása. Ethnographia 1929. évf. pp. 48-52.

Eckert Imre: A kalocsavidéki magyarság vallásos népköltészete.

Ernyey József: A szláv karácsonyi játékok főbb típusai. Néprajzi Értesítő 1904. évf. pp. 20-41.

Király Pál: Betlehemi játékok Radnán. Ethnographia 1904. évf. pp. 67-70.

Kodály Zoltán: Régi karácsonyi énekek. Ethnographia 1916. évf. pp. 221-224.

Kovács Antal: Karácsonyi népszokások Baján. Ethnographia 1906. évf. pp. 47-55.

Nagy József: Karácsonyi pásztorjáték. Ethnographia 1903. évf. pp. 426-429.

Pócs Éva: A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Néprajzi Közlemények 1965. évf. 3-4. sz.

Róheim Géza: A lucaszéke. Ethnographia 1915. évf. pp. 1-35.

Schramm Ferenc: Régi Balázs- és Gergely-napi énekszöveg. Néprajzi Közlemények 1959. évf. 1-2. sz. pp. 293-295.

Sebestyén Gyula: Regös énekek. Bp. 1902.

Sebestyén Gyula: A regösök. Bp. 1902.

Szabó Károly: A királyi regösökről. Századok 1881. évf. pp. 553-568.

Timkó György: Szigetközi leánykorbácsolás és legénycímer. Néprajzi Értesítő 1904. évf. évf. pp. 316-323.

Varju Elemér: Balázs-járás. Ethnographia 1915. évf. pp. 44-45.

Ethnographia 1891. évf. pp. 111-112., 198-199., 205-206., 365-366., 1892. évf. pp. 75-79., 1895. évf. pp. 43-44., 110., 216., 317-320., 330-331., 1896. évf. 101. p., 1897. évf. pp. 374-380., 1898. évf. pp. 227-232., 1899. évf. pp. 45., 302-303., 1900. évf. pp. 365-366., 1901. évf. pp. 145155., 281-285., 1902. évf. pp. 87-89., 227-228., 358-372., 1907. évf. pp. 289-290., 1909. évf. pp. 113-114., 1910. évf. pp. 70-72., 1922. évf. pp. 257-277., 292-299., 1914. évf. pp. 32-36., 343-344., 1916. évf. pp. 78-81., 1920-22. 76. p., 1923. évf. pp. 100-104., 1929. évf. pp. 48-52., 201., 1930. évf. pp. 152. p. 174-180., 1932. évf. pp. 424-441., 1938. évf. pp. 50-52., 149-155., 1939. évf. pp. 78-90., 1947. évf. pp. 270-274., 1948. évf. pp. 161-162., 1958. évf. pp. 209-257.

Magyar Nyelv 1946. évf. pp. 74-81.

Magyar Nyelvőr 1899. évf. 28. p., 1906. évf. pp. 97-107., 1916. évf. pp. 6-12.

Néprajzi Értesítő 1904. évf. pp. 1-19., 117-131., 1905. évf. pp. 12-24., 1907. évf. pp. 130-134., 1909. évf. pp. 148-149., 1913. évf. pp. 77-79., 1914. évf. pp. 68-76., 1938. évf. pp. 303-304., 1939. évf. 114., 405. p.

Néprajzi Közlemények 1906. évf. 1. sz. pp. 122-133., 315.

 

6. A FARSANG. 1970.

 

Ágner Lajos: Farsangi követválasztás Nagyszécsényben. Ethnographia 1903. évf. pp. 56-58.

Dömötör Tekla: Farsangi asszony-mulatság a XV. században. Néprajzi Közlemények 1958. évf. 4. sz. pp. 44-50.

Erdélyi László: A mohácsi vész nemzedéke. Szeged. 1941.

Ernyey József: A busójárás és más farsangi játékok. Néprajzi Értesítő 1907. évf. pp. 140-164.

Fógel József: II. Lajos udvartartása. Bp. 1917.

Kovács Antal: „Farsang utója” Baján. Néprajzi Értesítő 1903. évf. pp. 129-140.

K. Kovács Péter: Farsangi ivó Borsod vidékén. Néprajzi Közlemények 1956. évf. pp. 110-117.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. 2. k. Pest, 1869.

Paládi-Kovács Attila: Farsangi „remélés” Eger vidékén. Ethnographia 1957. évf. pp. 241-252.

Schramm Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza. Levéltári Szemle 1968. évf. 3. sz. pp. 657-719.

Sólymosi Ede: Farsangi maskarajárás Baján. Ethnographia 1957. évf. pp. 354-356.

Szabó Imre: Farsang és húsvét a dévai csángótelepen. Néprajzi Értesítő 1906. évf. pp. 90-94.

Takáts Sándor: A régi Magyarország jókedve. Bp. é. n.

Thököly Imre naplója. Közli Nagy Iván. Pest. 1863.

Ujváry Zoltán: Egy farsangi játék funkciójának kérdéséhez. Ethnographia 1957. évf. pp. 143-160.

Ethnographia 1891. évf. 112, p., 1894. évf. pp. 120-121., 1895. évf. pp. 324-325., 1911. évf. 303. p., 1915. évf. 129. p., 1916. évf. 75. p., 1923-24. évf. pp. 98-99., 1928. évf. pp. 36-37., 1937. évf. 304. p.

Magyar Nyelv 1921. évf. 216. p.

Néprajzi Értesítő 1905. évf. 302. p., 1909. évf. 149. p., 1910. évf. 86. p., 1913. évf. 79. p., 1914. évf. 69. p., 1938. évf. 192. p.

 

7. A HÚSVÉTOLÁS. 1973.

 

Beluleszko Sándor: Magyar hímes tojások. Néprajzi Értesítő 1905. évf. pp. 112-120.

Gál Kálmán: Határkerülés és húsvéti öntözés a Nyárád vidékén. Ethnographia 1895. évf. pp. 301-303.

Húsvéti nyúl és tojásai. Ethnographia 1927. évf. 133. p.

Kertész József: Mátkáló vasárnap. Ethnographia 1900. évf. pp. 422423.

Kodály Zoltán: Zoborvidéki népszokások. Ethnographia 1909. p. vf. pp. 120-121.

Kumorovicz Bernát-Muzsnay Lászlóné: Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdyak számadásaiból. 1. k. Bp. 1959.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. 6. k. Bp. 1873.

Gr. Széchenyi György levelei báró Ebergényi Lászlóhoz. 2. k. Bp. 1929.

Radvánszky Béla: Kortani adalékok. Századok 1871. évf. pp. 539-542.

Szentpétery Imre: Chronológia. Bp. 1923.

Varga Lajos: Húsvéti dűlőkerülés, didergés és hajnalozás. Ethnographia 1900. évf. pp. 268-270.

Vay Sándor: Régi nemes urak, úrasszonyok. Bp. 1900.

Ethnographia 1891. évf. 112. p., 1892. évf. 129. p., 1895. évf. pp. 209211., 1900. évf. pp. 422-423., 1927. évf. pp. 243., 259-260., 1938. évf. 222. p., 1958. évf. pp. 151-155.

Magyar Nyelvőr 1873. évf. 379. p., 1874. évf. 186. p., 1876. évf. 428. p., 1877. évf. 237., 277. pp., 1880. évf. 376., 480. p., 1949. évf. 164. p.

Néprajzi Értesítő 1902. évf. pp. 111-112., 1902. évf. pp. 196-198., 1905. évf. 79. p., 1906. évf. pp. 29-35., 1910. évf. pp. 72., 173-182., 1913. évf. 120., 134. p.

Történelmi Tár 1885. évf. 11. p.

 

8. A PÜNKÖSDÖLÉS. 1970.

 

Darányi Ferenc: A pünkösdi kis királyné Kecskeméten. Ethnographia 902. évf. pp. 356-357.

Gönczi Ferenc: Pünkösdi köszöntések Somogy megyében. Ethnographia 1929. évf. pp. 107-112.

Hegyaljai-Kiss Géza: A csetényi pünkösdjárás. Ethnographia 1926. évf. pp. 90-91.

Hubay Bertalan: Pünkösdi királasszony és gyermekmulatság. Ethnographia 1901. évf. pp. 414-415.

Peterdi László: Pünkösd járás. Ethnographia 1901. évf. pp. 416-417.

Sebestyén Gyula: A pünkösdi király és királyné. Ethnographia 1906. évf. pp. 32-43.

Takáts Sándor: A régi Magyarország jókedve. Bp. é. n.

Varga Ignác: Pünkösdi királykisasszony. Ethnographia 1901. évf. pp. 455-456.

Ethnographia 1892. évf. 366. p., 1895. évf. pp. 111-112., 238-239., 329., 413. p., 1897. évf. pp. 436-437., 1898. évf. 234. p., 1899. évf. 46. p., 1907. évf. 100. p., 1908. évf. 288. P., 1910. évf. 30., 288. p., 1922. évf. pp. 76-77., 1928. évf. pp. 106-107., 1931. évf. 152. p., 1932. évf. pp. 81-82., 160., 1935. évf. pp. 143-144., 1937. évf. pp. 40-49., 1938. évf. 132., 225., 424. p., 1944. évf. pp. 42-43.

Magyar Nyelv 1912. évf. pp. 254-255., 1947. évf. pp. 208-211.

Néprajzi Értesítő 1910. évf. 92. p., 1916. évf. 38., 83. p., 1905. évf. 234. p., 1939. évf. 152, p., 1938. évf. 165., 204. p.

 

9. AZ ARATÓÜNNEP. 1970.

 

Aratóünnep. Ethnographia 1901. évf. pp. 335-336.

Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben. Bp. 1964.

Balassa Iván: Takarás és marokszedés. Ethnographia 1945. évf. pp. 26-30.

Győrffy István: Takarás és nyomtatás az Alföldön. Néprajzi Értesítő 1928. évf. pp. 1-46.

Győrffy Lajos: A női munka a régi arató és cséplő bandákban. Néprajzi Közlemények 1959. évf. 4. sz. pp. 116-127.

Latinák István: A szentgotthárdi kaszagyár. Technikatörténeti Szemle 1963. évf. pp. 67-94.

Madarassy László: Aratókoszorú. Ethnographia 1931. évf. pp. 161167.

Madarassy László: Magyar aratószokások. Ethnographia 1928. évf. pp. 83-93.

Nagyváthy János: Magyar gazdatiszt. Pest, 1821

Takáts Lajos: Aratási szerződések Külső Somogyból. Néprajzi Közlemények 1962. évf. pp. 67-91.

Takáts Lajos: Kaszasarlók Magyarországon. Ethnographia 1967. évf. pp. 1-21.

Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században. Bp. 1953.

Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon. 1711-1790. Bp. 1952.

Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századában. Bp. 1969.

Ethnographia 1895. évf. 200., 218., 397. p., 1898. évf. 222. p., 1918. évf. 35, p., 1951. évf. 173. p.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1899. évf. pp. 287-288., 1920. évf. pp. 287-288.

Magyar Nyelvőr 1949. évf. 161., 253. p.

Néprajzi Értesítő 1909. évf. pp. 149-150., 1913. évf. 46. p., 1914. évf. 222. p. 1927. évf. pp. 80., 162-164., 1930. évf. pp. 84-101., 1932. évf. pp. 55-68., 481., 1939. évf. pp. 142-144., 1940. évf. 369. p.

Néprajzi Közlemények 1960. évf. pp. 152-178.

 

10. A KERESZTELŐ. 1969.

 

Gönczi Ferenc: A gyermek születése és szoptatása körül való szokások Göcsejben és Hetésben. Ethnographia 1906. évf. pp. 44-52., 153-159.

Kertész Manó: A magyar vezetéknév. Magyar Nyelvőr 1913. évf. pp. 289-293.

Kiss Lajos: A születéssel, kereszteléssel és felneveléssel járó szokások és babonás hiedelmek Hódmezővásárhelyről. Ethnographia 1919. évf. pp. 84-91.

Melich János: Keresztneveinkről. Magyar Nyelv 1914. évf. pp. 97139., 193-249.

Novák Vilmos: A születés, keresztelés és halálozás szokásai a muravidéki szlovénoknál. Ethnographia 1943. évf. pp. 177-183.

Paizs Dezső: Régi személyneveink jelentéstana. Magyar Nyelv 1921. évf. pp. 118-163.

Solymossy Sándor: A névmágia. Magyar Nyelv 1927. évf. pp. 83-99.

Tolnai Vilmos: A magyar keresztnevekről. Magyar Nyelv 1905. évf. pp. 367-368.

Versényi György: Adalékok a gyermekről való néphithez. Ethnographia 1894. évf. pp. 110-117.

Weichart Gabriella: Keresztelő, házasság és temetés Magyarországon. Bp. 1911.

Wlislockiné Dörfler Fanni: A gyermek a magyar néphitben. Ethnographia 1893. évf. pp. 107-116., 208-224., 1894. évf. pp. 117-129. Ethnographia 1891. évf. pp. 63-65., 97-109., 1895. évf. pp. 119-123., 313-320., 398-401., 1896. évf. pp. 105-174., 1898. évf. pp. 128-135., 1900. évf. pp. 357-366., 1910. évf. pp. 351-257., 1911. évf. pp. 222-232., 1917. évf. pp. 99-112., 1923-24. évf. pp. 39-40., 1929. évf. pp. 40-47., 167-174.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1902. évf. 332. p.

Magyar Nyelv 1905. évf. 439. p., 1907. évf. pp. 165-176., 1908. évf. pp. 71-75., 1911. évf. pp. 151-153., 1914. évf. pp. 241-249., 280-281., 293-301., 337., 1917. évf. pp. 202-204., 1927. évf. pp. 100-109., 171-175., 1934. évf. pp. 210-233., 1926. évf. pp. 248-259., 1954. évf. pp. 379-387., 1956. évf. pp. 144-156., 1965. évf. pp. 419-428.

 

11. A LAKODALOM. 1969.

 

Banekovics János: A kiskanizsai lakodalom. Ethnographia 1896. évf. pp. 189-195.

Baróti Lajos: Ősrégi magyar lakodalmi szokás. Ethnographia 1921. évf. pp. 93-95.

Bethlen Miklós Önéletírása. 1. k. Bp. 1955.

Bornemissza Péter: Ördögi kísértetek. Bp. 1955.

Gál Kálmán: Lakodalmi szokások Nyírvád mellett. Ethnographia 1895. évf. pp. 401-405.

Hatvany Lajos-Belia György: Magyarok beszélnek. Bp. 1957.

Kiss Áron: Régi lakodalmi szokások Tokaj-Hegyalján. Ethnographia 1819. évf. pp. 246-249.

Koritsánszky Ottó: Lakodalmi szokások Kölesden. Ethnographia 1901. évf. pp. 273-278., 307-315.

Kováts Gyula: A házasságkötés Magyarországon egyházi és polgári jog szerint. Bp. 1883.

Makoldy Sándor: A nőrablás és a rablóházasság szimbolikus maradványai hazánkban. Ethnographia 1920-22. évf. pp. 40-60.

Rosner Ervin: Régi magyar házassági jog. Bp. 1887.

Törvények: Szent István dekr. II. könyv. 25. f., Szent László dekr. I. könyv., Kálmán dekr. II. könyv. 15. f.

Trencsány Lajos: Lakodalmi szokások Hajdu-Hadházán. Ethnographia 1894. évf. pp. 454-262.

Trócsányi Zoltán: Régi világ, furcsa világ. Bp. 1958.

Váli Mari: Emlékeim Jókai Mórról. Bp. 1955.

Weichart Gabriella: Keresztelő, házasság és temetés Magyarországon. Bp. 1911.

Ethnographia 1890. évf. pp. 313-331., 383-464., 1891. évf. pp. 63-68., 87-111., 210-212., 1894. évf. pp. 38-51., 330-333., 1895. évf. pp. 42-44., 213-216., 313-320., 1896. évf. pp. 103-107., 165-174., 386., 1897. évf. pp. 438-445., 1898. évf. pp. 118-129., 1899. évf. pp. 223-232., 287-293., 304-313., 1900. évf. pp. 309-321., 1903. évf. pp. 259-260., 1905. évf. pp. 151-156., 293-297., 1906. évf. pp. 44-52., 1907. évf. pp. 13-17., 34., 213., 1908. évf. pp. 36-41., 1911. évf. pp. 162-166., 222-232., 1913. évf. pp. 195-205., 1917. évf. pp. 106-111., 1929. évf. pp. 40-47., 128-132., 1936. évf. pp. 57-65., 72-90., 1939. évf. pp. 350-352., 1940. évf. pp. 356360., 1941. évf. pp. 89-101., 146-147., 250-260., 1942. évf. pp. 192-193. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek 1865. évf. 13. p.

 

12. A HALOTTI TOR. 1969.

 

Bethlen Miklós önéletírása. 1-2. k. Bp. 1955.

Csete Balázs: Temetés a kalotaszegi Nyárszón. Ethnographia 1942. évf. pp. 200-215.

Molnár József: A halott és eltakarítása Hajdúnánáson. Ethnographia 1938. évf. pp. 138-143.

Munkácsi Bernát: Adalékok a magyar halotti szokások pogány hagyományaihoz. Ethnographia 1900. évf. pp. 97-111.

Munkácsi Bernát: A régi magyar lovas temetkezés keleti változatai. Ethnographia 1896. évf. pp. 297-323.

Nagy Jenő: Temetés, temető és halotti tor a kalotaszegi Magyarvalkón. Ethnographia 1942. évf. pp. 132-143.

Sámuel Aladár: Küküllő vármegye református népének temetkezési szokásai. Ethnographia 1918. évf. pp. 91-104.

Szendrey Ákos: A halott lakodalma. Ethnographia 1941. évf. pp. 44-53.

Szendrey Ákos: Az ősmagyar temetkezés. Ethnographia 1928. évf. pp. 12-26.

Tagányi Károly: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. 3. r. Ethnographia 1918. évf. pp. 24-32.

Weichart Gabriella: Keresztelő, házasság és temetés Magyarországon. Bp. 1911.

Ethnographia 1891. évf. pp. 97-107., 200., 204., 251., 363-366., 1894. évf. pp. 181-194., 1895. évf. pp. 49-53., 119-123., 396., 401., 1896. évf. pp. 106., 280-286., 376., 1900. évf. pp. 111-115., 358., 1907. évf. 294., 1917. évf. pp. 211-212., 1920-22. évf. pp. 80-94., 1928. évf. pp. 34., 39-40., 115-117., 169-182., 1931. évf. pp. 37-40., 1937. évf. 181. p., 1938. évf. pp. 33-41., 131., 313-314., 1941. évf. pp. 44-53., 1942. évf. 234. p., 1945. évf. pp. 69-70., 1951. évf. pp. 73-82.

Magyar Nyelv 1.914. évf. pp. 318-319.

Néprajzi Közlemények 1958. évf. 4. sz. pp. 107-127., 338-343. Századok 1875. évf. pp. 63-65., 202-211., 276-278., 1883. évf. 692. p., 1884. évf. pp. 177-179., 1890. évf. pp. 124-141., 1907. évf. pp. 779-781., 1909. évf. pp. 185-202., 273-280., 1913. évf. pp. 30-33.

Történelmi Tár 1884. évf. pp. 130-137., 1894. évf. pp. 738-744.

 

13. A NÉVNAPOLÁS. 1971.

 

Beke Ödön: Szente napja. Magyar Nyelvőr 1947. évf. pp. 26-27.

Czefko Gyula: Szentje napja, pohara, bélése. Magyar Nyelvőr 1949. évf. pp. 217-223.

Gönczi Ferenc: Göcsej. Kaposvár. 1914.

Kálmán Béla: A nevek világa. Bp. 1967.

Khevenmüller-Metsch, Johanna Aus der Zeit Mária Theresias. 1745-49. Bd. Wien. 1908.

Lukácsy Sándor-Balassa László: Vörösmarty Mihály. Bp. 1955.

Mikecs László: A moldvai katolikusok. Kolozsvár. 1944.

Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Bp. 1882.

Pálóczi Edgár: Keresztneveink zseblexikona. Bp. 1924.

Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszázad énekek. Bp. 1953.

Sulyok Mária-Tímár Zsuzsa: Virág kalendárium. Bp. 1968.

Gr. Széchenyi György levelei báró Ebergényi Lászlóhoz. 1-2. k. Bp. 1929.

Thököly Imre naplója. Közli Nagy Iván. Bp. 1968.

Váli Mari: Emlékeim Jókai Mórról. Bp. 1955.

Vay Sándor: Régi magyar társasélet. 1. k. Bp. 1900.

Ethnographia 1905. évf. 309. p., 1911. évf. 299. p., 1931. évf. 171. p., 1948. évf. pp. 26-49.

Magyar Nyelv 1907. évf. pp. 165-176., 1914. évf. pp. 241-244., 293301., 337-342., 1927. évf. pp. 83-99., 101-109., 238., 1936. évf. pp. 248259., 1950. évf. pp. 254-260., 1951. évf. pp. 154-214., 1954. évf. pp. 379-387.

Magyar Nyelvőr 1914. évf. 358. p., 1964. évf. pp. 92-106.

Néprajzi Értesítő 1938. évf. 298. p., 1939. évf. pp. 77-78.

Népünk és Nyelvünk 1931. évf. pp. 234-249., 1932. évf. pp. 49-52.

Történelmi Tár 1900. évf. 41., 281. p.

 

14. A VENDÉGESKEDÉS. 1970.

 

Antalffy Gyula: A honi utazás históriája. Bp. 1943.

Bethlen Miklós önéletírása. 1. k. Bp. 1955.

Caeser, C. I.: Commentarii de hello gallico.

Erdélyi László: Magyar történelem. 1-2. k. Bp. é. n.

Gombócz Zoltán: A régi magyar ételnevek eredetéről. Magyar Nyelv 1905. évf. pp. 160-168., 254-261.

Hazai oklevéltár. Bp. 1879.

Radvánszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek. Bp. 1893.

Schramm Ferenc: Összefüggések az úri és a népi konyha között. Ethnographia 1961. évf. pp. 266-277.

Szádeczky [Kardos] Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon okirattárral. 1-2. k. Bp. 1913.

Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Bp. 1891.

Tacitus, C.: De origine et situ moribus ac populis Germaniae.

Takáts Sándor: Török-magyar vendéglátás. Rajzok a török világból. 2. k. Bp. é. n. pp. 238-258.

Thurzó György levelei nejéhez stb. 1. k. Bp. 1876.

Törvények: Szent István dekr. I. könyv. 60. f., Szent László dekr. I. könyv. 18. f., 1405: XLIII., 1439: XVIII.

Trócsányi Zoltán: Kirándulás a magyar múltban. Bp. 1937.

Váli Mari: Emlékeim Jókai Mórról. Bp. 1955.

Vay Sándor: Régi magyar társasélet. 1. k. Bp. 1900.

Vay Sándor: Régi nemes urak, úrasszonyok. Bp. 1900.

Ethnographia 1891. évf. 208. p., 1898. évf. pp. 308-315., 1918. évf. pp. 60-61., 1923-24. évf. 179., 1925. évf. pp. 47., 179., 1931. évf. 36. p., 1936. évf. 315. p., 1937. évf. 225 p., 1938. évf. 127. p., 1942. évf. pp. 123-131., 1964. évf. pp. 578-598., 1965. évf. pp. 572-601., 1966. évf. pp. 93-112.

Magyar Nyelv 1914. évf. 422. p., 1943. évf. pp. 275-276.

Néprajzi Értesítő 1901. évf. pp. 126-130., 1907. évf. pp. 232-237., 1941. évf. pp. 209-230., 1958. évf. pp. 133-153., 1961. évf. pp. 31-53.

Néprajzi Közlemények 1964. évf. pp. 190-256.

Századok 1878. évf. pp. 94-101.

 

15. A VÁSÁR. 1970.

 

A bábjátszás Magyarországon. Bp. 1955.

Haraszti Sándor-Pethő Tibor: Útikalandok a régi Magyarországon. Bp. 1963.

Kiss Lajos.: Vásárhelyi híres vásárok. Bp. 1956.

Müller, Karl: Pest, wie es leibt und lebt. Pest. 1855.

Radó Richárd: Pest budai emlékek a XIX. századból. Bp. 1941.

Relkovic Néda: Buda város jogkönyve. Bp. 1905.

Szabó Imre-Ernyey József: A gainai leányvásár. Néprajzi Értesítő 1907. évf. pp. 274-297.

Szamota István: Régi utazások Magyarországon és Balkán-félszigeten. Bp. 1891.

Szimics Mária: A debreceni országos vásárok története. Bp. 1938.

Takáts Sándor: Adás-vevés a török világban. Rajzok a török világból. 3. k. Bp. 1915.

Takáts Sándor: Vásárütés. Rajzok a török világból. 1. k. Bp. 1917.

Tárkány Szücs Ernő: Vásárhelyi híres vásárok. Néprajzi Közlemények 1958. évf. 4. sz. pp. 344-357.

Tolnai Vilmos: A „képmutogató” eredete. Ethnographia 1921. évf. pp. 109-113.

Törvények: Hármaskönyv II. 9. 10., III. 34., 1464; XXV., 1486: LXVI., 1647: LXXVIII. 12., 1644: XIX., 1715: XXXVI. 2., 1741: XXX., 184., IX. 28., Erdélyi App. V. 51. 92., Comp. V. 13. 30., 1847: V. 53.

Vay Sándor: Régi magyar társasélet. 1. k. Bp. 1900.

Ethnographia 1895. évf. 111., 228., 329-330., 1898. évf. pp. 375-376., 1898. évf. 312., 397., 1900. évf. pp. 361-262., 1902. évf. 85. p., 1905. évf. 100. p., 1907. évf. 92. p., 1911. évf. 303. p., 1928. évf. 30., 1933. évf. 60. p., 1938. évf. 193. p., 1939. évf. pp. 193-200., 1940. évf. pp. 50-73., 87-90.

Irodalomtörténet 1916. évf. pp. 167-179.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1897. évf. pp. 190-192., 1898. évf. pp. 31-24., 79-86., 1894. évf. pp. 133-135., 1903. évf. 421. p.

Magyar Nyelv 1905. évf. 461. p., 1907. évf. 341. p., 1908. évf. 240. p., 1924. évf. 138. p., 1954. évf. 468. p.

Néprajzi Értesítő 1907. évf. pp. 296-301., 1910. évf. 72., 237. p., 1913. évf. 244., 251. p., 1914. évf. 228. p., 1926. évf. 35. p., 1938. évf. 303. p., 1939. évf. 189. p.

Századok 1870. évf. 627. p., 1872. évf. 683. p., 1876. mell. 45., 54. p.

Történelmi Tár 1891. évf. pp. 695-696.

 

16. AZ ÁLDOMÁS. 1971.

 

Anjoukori okmánytár 1. k. Bp. 1878.

Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok viselt dolgairól. Bp. 1902.

Bálint Sándor: Szent János áldása. Ethnographia 1938. évf. pp. 214217.

Erdélyi országgyűlési emlékek. 1. k. Bp. 1874.

Erdélyi László: Magyar művelődés- és államtörténet. 1. k. Bp. é. n.

Hilf László: A szegedi iparosság története. Szeged. 1929.

Fejér [György] Georgius: Codex diplomaticus Hungariae. 10/6. Buda, 1844.

Hunfalvy Pál: Ukkonpohár. Bp. 1879.

Lehotzky Tivadar: Bereg vármegye monographiája. 2. k. Ungvár. 1881.

Magdics István: Ráckevei okmánytár. Székesfehérvár, 1889.

Magyar Jogi Lexikon. 1. k. Bp. 1898.

Nagy Gyula: Ukkon pohara. Történelmi Tár 1878. évf. pp. 657-661.

Podhraczky János: Az „áldomás” története. Századok 1868. évf. pp. 239-243.

Szádeczky [Kardos] Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon okirattárral. 1. k. Bp. 1913.

Szendrey Ákos: A magyar áldomás. Ethnographia 1942. évf. pp. 123131.

Tolnai Vilmos: Szent János áldása. Magyar Nyelv. 1914. évf. pp. 24-27.

Törvények: Hármaskönyv III. 35.

Ethnographia 1893. évf. pp. 11-12., 1897. évf. 62. p., 1902. évf. 286. p., 1929. évf. pp. 70-71., 1934. évf. pp. 14-15., 1938. évf. 135., 274. p., 1952. évf. pp. 358-370.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf. pp. 400-416.

Magyar Nyelv 1930. évf. 334. p., 1952. évf. pp. 64-66.

Néprajzi Értesítő 1939. évf. 157., 168. p.

Századok 1869. évf. 604., 624. p., 1878. évf. pp. 94-101., 1880. évf. pp. 757-760.

Történelmi Tár 1894. évf. pp. 379-381., 1897. évf. pp. 570-571.

 

17. AZ IVÓ. 1971.

 

Bevilaqua Borsody Béla-Kazacsay Tibor: Magyar gaudeamus. Bp. 1932.

K. Kovács Péter: Farsangi ivó Borsodivánkán. Néprajzi Közlemények 1956. évf. pp. 110-117.

Lajos Árpád: A domaházi ivó. Néprajzi Közlemények 1960. évf. 3-4. sz. pp. 267-289.

Magyar Jogi Lexikon. 3. k. Bp. 1900.

Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. 1. k. Bp. 1929.

Miskolczi Csulyak István zempléni ref. esperes egyházlátogatási jegyzőkönyvei. 1-2. k. Történelmi Tár 1906. évf. pp. 48-102., 266-313., 368-406.

Ókori Lexikon. 1. k. Bp. 1902.

Takáts Sándor: Küzdelem a részegeskedés ellen. A magyar múlt tarlójáról. Bp. 1926. pp. 296-301.

Törvények: 1486: LXVI., 1519: VII., 1550: XXXV-XXXVI., 1598: XXXV, 1655: XXXL., 1659: XLVII., 1836: VI. 2.

Ethnographia 1936. évf. 212 p., 1938. évf. 127. p., 1965. évf. 586. p.

Néprajzi értesítő 1938. évf. pp. 192-195.

Történelmi Tár 1906. évf. 445., 535. p.

 

18. A HECC. 1973.

 

Cicero, M. T.: Epistolae.

Gróf Hofmannsegg utazása Magyarországon. Bp. 1887.

Jajczay János: A hecc és ami utána következett. Új Idők 1939. évf. pp. 424-426.

Keresztesi József… naplója. Pest, 1868.

Ókori Lexikon. 2. k. Bp. 1902.

Peisner Ignác: Budapest a XVIII. században. Bp. 1900.

Schoen Arnold: A pesti Hetz. Pest-Budai művészeti almanach 1919. pp. 48-58.

Szamota István: Régi utazások Magyarországon és Balkán-félszigeten.

Vay Sándor: Bikaviadalok a régi Pesten. Pesti Hírlap 1904. évf. 162. sz.

Zoltán József: A barokk Pest-Buda élete. Bp. 1963.

 

19. A KÁRTYÁZÁS. 1972.

 

Bethlen Miklós önéletírása. 1-2. k. Bp. 1955.

Bevilaqua Borsody Béla-Mozsáry Béla: Pest-budai kávéházak. 1. k. Bp. 1935.

Fabó Bertalan: A magyar kártya. Magyar Nyelv 1905. évf. pp. 266267.

Halmágyi István naplói. Bp. 1906.

Horváth Sándorné: Kártyafestés. Művészeti Lexikon. 2. k. Bp. 1966. pp. 570-571.

Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár történetéhez. 2. k. Bp. 1888.

Khevenmüller-Metsch, Johanna Aus der Zeit Maria Theresias. 1. Bd. Wien. 1902.

Kolb Jenő: A kőszegi múzeum régi kártyái. Szombathely. 1941.

Kolb Jenő: Régi játékkártyák. Bp. 1939.

Kolb Jenő: Régi játékkártyák és kártyafestők Sopronban. Sopron, 1938.

Kőváry László: A magyar családi… szokások stb. Bp. 1861.

Nagy Lajos: Régi pesti és budai játékkártyák. Tanulmányok Budapest múltjából. 1. k. 1932. pp. 304-440.

Peisner Ignác: Budapest a XVIII. században Bp. 1900.

Szabó István: A középkori magyar falu. Bp. 1960.

Törvények: 1752. 2. 3., 1761. 1. 11., 1768. 10. 1., 1784. 1. 30., 1786. 11. 10., 1790: XXXI., 1804. 8. 9., 1837. 11. 25., 1840. 4. 27., 1879: L., 1881: XXVII.

Vay Sándor: Régi magyar társasélet. 1. k. Bp. 1900.

Zolnay Vilmos: A kártya története. Bp. 1928. Archaeológiai Értesítő 1878. évf. 348. p. Ethnographia 1903. évf. 358. p.

Irodalomtörténeti Közlemények 1901. évf. 278, p.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1899. évf. 150. p.

Magyar Nyelv 1930. évf. 277. p., 1934. évf. pp. 80-82.

Magyar Nyelvőr 1915. évf. 124. p.

Századok 1878. évf. 765. p.

 

20. A TÁNC. 1972.

 

Bartalus István: A magyar palotás zene eredete. Századok 1892. évf. pp. 1-22.

Bethlen Miklós ifjúkori életének… leírása. Kolozsvár, 1804.

Csánki Dezső: I. Mátyás udvara. Bp. 1884.

Halmágyi István naplói. Bp. 1906.

Peisner Ignác: Budapest a XVIII. században. Bp. 1900.

Réthei Prikkel Marian: A hajdútánc. Ethnographia 1905. évf. pp. 225237.

Réthei Prikkel Marian: A magyar táncnyelv. Magyar Nyelv. 1906. évf. pp. 316., 59-69.

Romhányi István: Pest város első báltermei. Historia 1928. évf. pp. 74-79.

Seemayer Viktor: Adalék régi táncaink ismeretéhez. Ethnographia 1934. évf. pp. 105-116.

Takáts Sándor: Küzdelem a tánc és muzsika ellen. A magyar múlt tarlójáról. Bp. é. n. pp. 249-275.

Takáts Sándor: A régi Magyarország jókedve. Bp. é. n.

Vály Rózsi: A táncművészet története. Bp. 1969.

Viski Károly: Gyöngyösbokréta. Magyar Szemle 1934. évf. pp. 409417.

Zoltán József: A barokk Pest-Buda élete. Bp. 1963.

Ethnographia 1891. évf. pp. 243-246., 1894. évf. pp. 252-254. 1895. évf. pp. 288-297., 1902. évf. pp. 459-463., 1904. évf. pp. 118-131., 1905. évf. pp. 362-372., 1906. évf. pp. 112-119., 167-172., 251-253., 1908. évf. pp. 176-177. 1910. évf. pp. 42-47., 172-174., 296-300., 1923-24. évf. pp. 114-116., 1925. évf. 179. p., 1934. évf. pp. 74-77., 1936. évf. pp. 8485., 214-218., 1937. évf. pp. 81-82., 97-98., 383., 1938. évf. pp. 117-118., 121., 126., 132., 1939. évf. pp. 243-245., 1940. évf. pp. 49092.

Magyar Nyelvőr 1874. évf. 42. p., 1875. évf. 41., 92., 184., 236., 331., 379., 427. p. 1877. évf. 46. p., 1878. évf. 284., 335. p., 1879. évf. 334. p.

Néprajzi Értesítő 1905. évf. 302. p., 1910. évf. 71., 83., 89., 143-148. p., 1937. évf. 210., 215. p.

 




Hátra Kezdőlap