I. kötet

• Benő Attila:
  Köznyelvi magyar szavak jelentésbővülése az erdélyi magyar nyelvváltozatban
• Bradean-Ebinger, Nelu:
  EUROMOSAIC in Hungary
• Eőry Vilma:
  Határtalanítás a magyarországi szótárakban
• Gál Noémi:
  Nyelvi revitalizáció és nyelvi tervezés
• Horváth Katalin:
  A kárpátaljai magyar lakosság nyelv- és nyelvváltozat-választása
• Hulpa Diána:
  Köszönési formák a kárpátaljai magyar és ukrán köznyelvben
• Kádár Edit:
  Az ige-igekötő szórend csángó beszélt nyelvi szövegekben
• Kolláth Anna:
  Büszkeség vagy balítélet? A határtalanító szótárprogram muravidéki szójegyzékei és fogadtatásuk
• Lajos Katalin:
  Frazeológia és identitás
• Péntek János:
  Transzszilvanizmusok, romanizmusok és a határtalanítás programja
• Rózsavölgyi Edit:
  A nyelv szerepe a kultúra, a nép és a nemzet azonosságtudatának alakításában
• Szabó-Demeter Éva:
  A nyelvi jogok jelenlegi helyzete Romániában
• Szabómihály Gizella:
  A határtalanítás a helynevek területén
• Tolcsvai Nagy Gábor:
  A magyar nyelv és nemzet értelmezhetősége a határtalanítás folyamatában
• Vörös Ferenc:
  A határtalanítás "mostohagyermekei"
• Vörös Ottó:
  A névhasználat tervezésének néhány kérdése kisebbségi, kétnyelvűségi környezetben
• A szimpózium névmutatója
• A szimpózium tárgymutatója
• A tanulmányok szerzői

• Andrić Edit:
  A vajdasági diákok kétnyelvűsége
• Kovács Magdolna:
  Az igék sajátosságai az ausztráliai magyar nyelvváltozatban
• Molnár Csikós László:
  A kettős és többes identitások szociolingvisztikai szempontból
• Rancz Teréz:
  Kétnyelvűség Kézdialmáson

• Cseh Márta:
  Kultúrák találkozása: a műfordítás
• Gerevich-Kopteff Éva:
  Táj és szöveg. Mészöly magyarul és finnül
• Katona Edit:
  Irodalompolitika és értékközvetítés

• Büky László:
  A költői szövegmondatok lírikuma
• Kemény Gábor:
  Identitáskeresés a szecessziótól a szürrealizmusig Cholnoky László prózájában
• Minya Károly:
  A ritkább szóalkotási módok stilisztikai funkciója Parti Nagy Lajos Tisztújítás című drámájában
• Murvai Olga:
  Mikszáth szinkretizmusa az 1900-1910 között írt kisregények alapján
• Pethő József:
  Állandóság és változás a "Krúdy-stílus"-ban
• Porkoláb Judit-Boda István Károly:
  Stílusszintézis Radnóti Miklós Virágének c. művében
• T. Somogyi Magda:
  Az írói névadás és a nemzettudat Babits Mihály Halálfiai c. regényében
• Szabó Zoltán:
  Belső és külső irányultságok a magyar irodalmi szecesszió stílusának a vizsgálatában
• Szikszainé Nagy Irma:
  Irányzatok stílusjegyeinek keveredése
• Szilveszter László Szilárd:
  Stilisztikai-poétikai tendenciák a rendszerváltás utáni erdélyi költészetben
• Tátrai Szilárd:
  Az irónia alkalmazásának stílustörténeti vonatkozásaihoz

II. kötet

• Aradi András:
  A magyar mint "szakmai anyanyelv". Nyelvi kötődések és identitásváltozatok a felsőfokú tanulmányaikat magyarul végző külföldiek körében
• Dugántsy Mária:
  Két kérdés a svéd és a magyar nyelv határán
• Hajnal Ward Judit:
  Magyar nyelvtanulók az Interneten: elektronikus források értékelése a magyar mint idegen nyelv oktatásában
• Horváth Judit:
  A magyar nyelv kutatásának és tanításának története Dániában
• Ilse Viktoria:
  A magyar mint idegen nyelv tanítása a német fővárosban
• Király Andrea:
  Az ige alanyi és tárgyas ragozásának tanítása német anyanyelvűek számára
• Lesznicskova, Liljana:
  A saját-idegen oppozíció a magyar és a bolgár nyelvben
• Novotny Júlia:
  Kovácsi Mária, Kozma Endre és Prileszky Csilla hozzájárulása a magyar mint idegen nyelv oktatásához
• Okamoto Mari:
  Egy távoli ország magyartanítása - korlátok és lehetőségek
• Schreier Angéla:
  A magyar nyelv oktatása Csehországban
• Szűcs Tibor:
  A magyar mint idegen nyelv és a magyar művészet közvetítése

• De Bie-Kerékjártó Ágnes:
  Interkulturális kommunikáció magyar-holland viszonylatban
• Dobi Edit-Póczos Rita:
  A Lingua Hungarica sorozat új tankönyvei
• Marczell Péter:
  Érdemes-e Nyugatra települt magyaroknak az anyanyelvükön közönség számára írni?
• Norvik, Piret:
  Az Észtországban élő magyarok identitásáról és nyelvéről
• Pogány Emese:
  A magyar nyelv tanítása az Európai Unió intézményeiben - a csatlakozásunkkal járó feladatok Brüsszelben
• Szili Katalin:
  Adalékok a nyelvhasználat és a kultúra viszonyának a vizsgálatához
• Theesz Margit:
  Anyanyelv és identitás az emigrációban - Argentínai magyarok esettanulmánya

• Keresztes László-Csúcs Sándor:
  A magyar nyelv eredete
• G. Bogár Edit:
  Nyelvrokonság és kontrasztív nyelvészet
• Csúcs Sándor:
  Viszonyunk az alternatív nyelvrokonításhoz
• Dogan, Ismail:
  Nyelv- és néprokonsági dilettáns nézetek párhuzamai Törökországban és Magyarországon
• Honti László:
  Anyanyelvünk őstörténete - nemzeti tudatunk
• Tóth Viktória:
  Az észtek viszonyulása a finnugor nyelvrokonsághoz
• Zaicz Gábor:
  Hozzászólás a japán-magyar rokonítási kísérletekhez

• Béres Erzsébet:
  A magyar nyelv elvonással keletkezett szavai
• Korompay Klára:
  Az idegen szó jelentéstörténete a magyarban
• Koutny Ilona:
  Mennyiben magyar színek a piros-fehér-zöld? Kontrasztív frazeológiai vizsgálat
• Kovács Magdolna:
  Egy készülőfélben levő új finn-magyar középszótár a korábbi szótárak tükrében
• Paczolay Gyula:
  Baranyai Decsi János 1598-as Adagiáinak eredete, rokonsága és tanításai
• Ritter, Ralf-Peter:
  A magyar nyelv korai újfelnémet elemei - különös tekintettel a jövevényszókutatás módszerére
• Tatár Mária Magdolna:
  A göcseji palóc, balázs-tót és magyarázatuk
• Vitányi Borbála:
  A tájszavak szótározásának lehetőségei
• Waseda Mika:
  Mit lehet megvenni? A meg igekötő használatáról pragmatikai szempontból
• Widmer Anna:
  Morfológia, szófajváltás és etimológia
• Zaicz Gábor:
  Adalékok nyelvünk olasz jövevényszavaihoz (Kőrösi Sándor és Karinthy Ferenc monográfiájától az EWUng.-ig)

• Boros Katalin:
  A Horvát-kódex mondatnyi terjedelmű latin szövegdarabjai
• Gulya János:
  Egy európai magyar nyelvemlék: a Halotti Beszéd
• A. Molnár Ferenc:
  Érted-e, amit énekelsz? (A magyar református énekeskönyv nyelvi problémáiról)
• M. Nagy Ilona:
  Szövegformáló törekvések a Margit-legendában
• Rihmer Zoltán:
  A mai magyar egyházi szaknyelvek lexikájának összetétele és rétegződése

• Artowicz, Elżbieta:
  Az akadémiai magyar nyelvtan leíró nyelvtani modellje alapján állíthatjuk-e, hogy a magyar mondattan magyar? (A kettős alany, kettős tárgy kérdése)
• Bene Annamária:
  Hány -vA képzőt ismer a mai magyar nyelv? Régi nyelvtanaink hármas igeosztályozásának alkalmazhatósága a magyar strukturális nyelvészetben
• Sroka, Kazimierz A.:
  Verb form and covert direct object in Hungarian
• H. Varga Márta:
  Szinonímia és / vagy funkciómegoszlás a -(V)s és az -(j)Ú képzős melléknevek között. A birtokos melléknévi összetételek szemantikai vizsgálata

III. kötet

• Hoffmann István:
  Nyelvi rekonstrukció - etnikai rekonstrukció
• Póczos Rita:
  Jövevénynév, jövevényszó
• Győrffy Erzsébet:
  Vizsgálódások vízneveink körében
• Reszegi Katalin:
  A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata
• Rácz Anita:
  A pszeudo-törzsnévi eredetű településnevekről
• Tóth Valéria:
  A településnevek változási érzékenységéről
• Bényei Ágnes:
  A -j képző szerepe a helynevekben
• Kristóné Fábián Ilona:
  Rövid labiális palatálisok a Váradi Regestrum néhány helynevében
• Kenyhercz Róbert:
  Az etnikai viszonyok tükröződése a szókezdő mássalhangzó-torlódások körüli nyelvi változásban
• Kocán Béla:
  Az Árpád-kori Ugocsa vármegye helyneveinek nyelvi rétegei
• N. Fodor János:
  A természetes családnévanyag lexikális-morfológiai vizsgálata
• Kozma István:
  A családnév-változtatás társadalmi funkciói és személyes motivációi Magyarországon a 19-20. században
• Farkas Tamás:
  Kárpáti, Kárpáthy és a Kárpáti-k
• Juhász Dezső:
  A magyarosított családnevek morfológiájának és szemantikájának konnotációs megközelítéséhez
• Ördög Ferenc:
  A keresztnévdivat településtörténeti, tisztelettörténeti és szociológiai motivációi a XVII-XVIII. században
• Vörös Ferenc:
  Névfordítás és névváltogatás kétnyelvű környezetben
• Takács Judit:
  Divatnevek és gyakori nevek a jelentésváltozás tükrében
• Kecskés Judit:
  "Nemzeti nevek" és a nemzeti öntudatra ébredés nevei

• Zelliger Erzsébet:
  Nyelvi változások nyelvatlaszok tükrében
• T. Károlyi Margit-P. Lakatos Ilona:
  A nyelvi változás vizsgálata családok generációinak összevetésében
• Vargha Fruzsina Sára:
  Állatok kicsinyeinek megnevezése a keleti magyar nyelvjárásokban
• Zsemlyei Borbála:
  Kicsinyítő képzők földrajzi elterjedése az erdélyi régiségben
• Révay Valéria:
  A kialakuló magyar szakszókincs korai nyelvemlékeink tükrében
• Tamásné Szabó Csilla:
  Jogi szakterminológia az Erdélyi Fejedelemség korában
• Kovács Mária:
  Metainformációs elemek a XVIII. századi jogi nyelvhasználatban
• Pelczéder Katalin:
  Lencsés György "Orvosi könyv (Ars medica)" című munkája növényneveinek a vizsgálata
• Hári Gyula:
  Veszprém megye nyelvjárása és Pesty Frigyes helynévgyűjteménye
• Szelid Veronika:
  A déli csángó szerelmes népdalok metaforarendszere
• Tóth Valéria:
  Egy szó eleji hangváltozási típusról
• Szentgyörgyi Rudolf:
  A magyar-szlovák kétnyelvűség változatai egy XVII. századi boszorkányperben