Összefoglaló

Az EU a tagországok foglalkoztatási és munkapiaci politikáját olyan impulzusokkal és koordinációs kezdeményezésekel igyekszik irányítani, mint az európai foglalkoztatási stratégia, illetve az annak részét képező foglalkoztatási irányvonalak. Az egyébként korszerű munkapiaci intézményi megfontolásokra alapozott foglalkoztatási irányvonalak egészen a 2005-ig foghíjasak maradtak, mert a makrogazdasági irányításért felelős uniós intézményekkel való feladatmegosztási feszültségek miatt olyan lényeges területekkel nem foglalkozhattak, mint a munkabérek alakítása, a béralku rendszere, illlteve az aktív munkapiaci intézkedések költségvetési hatása. Az EU foglalkoztatásra irányuló inspirációi makroszempontból elméletileg nem eléggé megalapozottak. Erre példa a lisszaboni folyamatnak a makroszintű hatékonyság és foglalkoztatás szimultán gyors növelésére vonatkozó célkitűzése, amely nem vet számot e két tényező között hosszabb távon is érvényesülő átváltási összefüggéssel. Az EU fejlesztési filozófiájának és intézményeinek feszültségeket okozó széttagoltsága megmutatkozik a magyar középtávú makrogazdasági illetve foglalkoztatási stratégia (a Konvergencia Program és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv) nem túl erős, de zavaró inkoherenciájában is. Van lehetőség azonban arra, hogy a tagországok (és így Magyarország) az EU-keretek között makroszinten megalapozott foglalkoztatási stratégiát dolgozzanak ki és valósítsanak meg, ha az uniós inspirációkat kevésbé szolgaian követik, a hazai körülményeket reálisan veszik számba, és a káros intézményi megosztottságot legalább saját apparátusaikon belül kiküszöbölik.

Abstract

With its impulses and coordination initiatives the EU makes efforts to influence the employment and labour policies in its Member States. Here the principal instruments are the European Employment Strategy and its main constituent, the Employment Guidelines. The latter, while based on modern professional ideas about the institutional determinants of the labour market, have been incomplete up to 2005: due to departmentalism reflected in the tensions between the EU institutions responsible for employment and macro-policies crucial fields were kept out of the employment guidelines such as wage-setting policies, the wage bargaining system as well as the budgetary implications of active labour market policies. The macroeconomic support of the EU-inspired employment policies is theoretically not sound. An example of this is the objective of the Lisbon Process of simultaneous ambitions improvement of both macro-level productivity and employment. This target ignores the trade-off between these two factors prevailing even in the long term. The division and inconsistency between the philosophy and operation of various EU institutions is reflected in the moderate, but disturbing inconsistencies between the mid-term macroeconomic and employment strategies of the Hungarian government (the Convergence Programme and the National Action Plan for Employment). There are, however, possibilities for the member countries, including Hungary, to prepare and carry out employment policies in the EU framework that are supported by sound macro-policies: they have to be less slavish abiding by specific EU recommendations, have to take into account the domestic conditions realistically, and get rid of detrimental institutional divisions, at least in their indigenous administration.