Fülszöveg

Hová lett Biczó Teri, merre vetette sorsa az országút melléki tanyavilág tündéreinek legszebbikét - megtudjuk-e valaha? Hát Fáska Ferdinánd, a 18-as jelű helyi járat vezetője? Szabad-e visszaélni - lehetséges-e egyáltalán visszaélni - a szeretettel, és mekkora terhet képes még magára vállalni, akinek az övéről, az övéiről van szó? Lenuocska, Csilla, és Földes (szül. Sárai) Hajnalka. Gyárfás Máté, Dr. Dérces Mátyás és Professzor. Igazi, hús-vér emberek ok. Olyanok, mint Te, vagy én, vagy mint sokezren még ebben a kis hazában. De telis-tele a szívük szeretettel. Szeretettel, emberséggel, meg türelemmel is egymás iránt. Róluk szól Hubai Gruber Miklós könyve, az Altatódal. Az igaz történetek 160 oldalas mesetára.

"Megrendítően szép ez a könyv. Apró kis történetek, már-már balladisztikusak" - írja róla az egykori gimnáziumi osztálytárs, az időközben könyvtárossá és magyar tanárrá lett Tekes Rozália. És folytatja: "Hőseit, az esendőket, a megtévedteket is a szívünkbe zárjuk, mert életük legnehezebb pillanatában a szeretet ad erőt a továbblépésükhöz. A történeteken túl pedig különös gyönyörűség ízlelgetni azt a sajátos nyelvet, amelyen a szereplők beszélnek. Szavaik egyszerűek, ízesek, tele érzelmekkel. A szép szót, tiszta emberi hitet, őszinte érzést szomjazó olvasónak üdítő lehet ez a kötet, mint a vízért sóvárgónak a tiszta forrás."

Az egyébként rádiós újságíró Hubai Gruber Miklós harmadik könyve a 2005-ös esztendő karácsonyi ajándékává lett az Olvasónak. Nem teszi le kezéből, amíg végére nem ért, ha beleolvasott valaki...