Pünköst

A pünköst annyi változást hozott, hogy már meleg tavasz vagy éppen a nyár kezdődett. Akkor már ződültek a fák, a legínyek a házigazdával elkészítették a csűrt, és pünköstre kikötözték, kivirágozták borostyánnal, akácvirággal. A csűr fődjit jól elkészítették, az ünnepi szertartás olyan volt, mint a többiek első napja. Hívták a leányokat másodnapjára a vőfik, csak ekkor már ingbe, lájbiba mentek, ami talán még szebb volt a télies öltözetnél. Főleg a leányoké, akik nyáron hátrakötött keszkenyőbe jártak. A nyárias népviselet oly szépen összeillett az östéli, vagyis a vasárnap östi népi tánccal.

Még most is sokszor felcsendül gyerekkori emlékeimből Zsuki Márton régi keserves magyarja, amit úgy kihúzott, hogy minden vonása panaszos, de csupa igazság volt, amit az öreg Laci Sándor a kontrájával bizonyított, a fia, Márton pedig a nagybőgővel pecsételte meg. [Laci Sándor sokat muzsikált Zsúkival. A legjobb kontrások közé tartozott, mint: Mikó Albert, Ödön, Géza, István Sándor.]




Hátra Kezdőlap Előre