A mi falunk a Kis-Szamos mentétől kissé félre, Szamosújvártól nem messzire van. Nevezetesen: Szék. Isten tudja, mikor települt, de azok szerint, akik hosszú idők emlékeit ismerik, viselete és tánca ősi [9. kép].
A falunak három része van: a Szamosújvár felől vezető úton Felszeg-fertály, melynek az alsó szélit a református templom határolja el. Több mint 700 éves súgártestű tornyának négy ablaka közül háromból a három fertályra nyílik kilátás hosszú idők óta. Így van nevezve: Felszeg, Csipkeszeg, Forrószeg.
Felszeg a templom északnyugati oldala felől, Csipkeszeg a déli részén, Forrószeg meg keleten.
A falu szorgalmas, munkás népének minden lehetőséget ki kellett használni, hogy hegyes-garcas határaiból meg tudjon élni. Így tehát egy kis csúfondárosság is volt, főleg a fiatalokban: ami a jobb jövedelmet hozta, azt termeltek. Így például a felszegiek zöldséggel foglalkoztak. Ezért hagymásoknak, vagyis „dudusoknak” csúfolták őket, főleg amikor más utcára mentek a táncra. Mikor a cigány elébe kerültek és borravalót adtak neki, olyankor viccelték meg őket: „Látszik, hogy jól kaptak a hagymából!” A csipkeszegiekre nagyon nem volt mit mondani, mert az gazdagabb fertály volt. Legfeljebb csak annyit, hogy büszkék, mert gazdagok. A Forrószegnek a terjedelme alantabb volt, úgyhogy esőzés idején ottan folyt le a faluból összegyülemlett víz. Nagy patak volt, pocsolyás helyei. Így nagyon kedvező volt a libáknak. Azokat „libásoknak” csúfolták.
A falunak körülbelől kilencven százaléka magyar. Körülbelül vagy nyolc százaléka román és volt jó nehány család cigány. Ezek voltak a muzsikások. Mindenki szorgalmas volt, dolgozott. Még a cigányok is kapáltak, résziben a gazdáknak. Vagyis jobban mondva kapáltattak a legényekkel kalákában. Volt még egypár zsidó család. Ezek üzletet tartottak. Nagyon jó kocsmárosak voltak, vagyis az akkori szólás szerint „fogadósak”. A falu népei nagyon jól megegyeztek, román, magyar, cigány meg zsidó. Főleg Csipkeszegen és Forrószegen, ahun kevesebb volt a román család, ugyanúgy öltöztek, és a leányok meg a legények a magyarokkal jártak egy táncra. A felszegi románok a fertály felső feliben laktak. Nekik külön táncuk volt, de azért sokszor mentek a magyarok táncába, ahun saját táncukat táncolták. Mind a mai napig jó barátságban élnek.