CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Előszó
Szék hagyományai
Szék
A viselet
Milyen volt a régi falusi lakás?
A régi viseletekről
A széki nótáról
A tánc rendje-módja
A fonó
Fársángjárás a fonóban
Húsvét
Pünköst
Táncnóták
Pünkösttől karácsonyig
Névnapozás
A három ruzsmalintbokréta
A sorozás
Szent György napja
Májusi köszöntő
Az "összeadás"
Kaláka
Építőkaláka
Aratókaláka
Birtalan napja
A rukkolás
Zsúki
A népdal
Lakodalmi szokások
Az ismerkedés
Temetés
Fiatalok temetése
Bölcső és koporsó
Széktől Sopronig 1944
Szamosújvár
Az utazás
Vitnyéd
Bágyogszovát
Csorna, Kapuvár
Fertőendréd
A szökés
Íjra Bágyogszováton
Potyond
Pápa
Marcaltő
Bakonyjákó
Szamosközi hadnagy
A nemzetvezető szemléje
Sopron
Orosz fogságtól napjainkig
Szegezsa
Szabadulás
Párkeresés
Küzdelmes házasélet
A hagyománygyűjtés
Magyarország
Zaklatások
Epilógus
Bár emlékezete maradjon meg
Fülszöveg
Csorba János a hagyományba beleszületett ember szemszögéből írja le a népszokásokat, ezáltal olyan finom árnyalatokat, olyan ritka pillanatokat villant fel, amelyek akár a szakavatott kutató számára is rejtve maradnak a passzív megfigyelés során. Nemcsak énekesként, adatközlőként, erdélyi házigazdaként, hanem krónikásként is sokat tett azért, hogy az őseinktől örökölt hagyományt megőrizze az utókor számára. Íráshoz nem szokott kézzel két vaskos füzetbe jegyezte le mindazt, amit falujáról, népéről és magyarságáról fontosnak tartott továbbadni a jövő nemzedékeinek. Sebő Ferenc, a kötet szerkesztője a dallamanyag szakszerű lejegyzése mellett nem mulasztotta el, hogy megmagyarázza a kívülálló számára ismeretlen népi fogalmakat.