CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ, ÉLETRAJZ |
Tartalom
Carl Linné (Carolus Linnaeus)
A természet rendszere (Systema naturae)
A botanika alapjai (Fundamenta botanica)
Kutatóutak
Dalecarliai kutatóút (Iter Dalecarlicum)
Vestergötlandi kutatóutak
A növények nemzetségei (Genera plantarum)
Akadémiai gyönyörök (Amoenitates Academicae)
Csodálatos dolgok a rovarokról (Oratio de memorabilius insectis)
A növények fajai (Species plantarum)
Botanikai könyvtár (Bibliotheca botanica)
A növények osztályai (Classes plantarum)
A botanika filozófiája (Philosophia botanica)
Fontosabb nevek és fogalmak magyarázata
Forrásmunkák
Képek jegyzéke
Előszó
Carolus Linnaeus (Linné), a nagy svéd természettudós életéről és rendkívül gazdag tudományos munkásságáról magyar nyelven mindezideig kisebb cikkek, illetve tanulmányok láttak napvilágot, habár alapvető munkáinak kiadásától több mint 250 év telt el. Latin nyelvű könyvei napjainkban ritkaság számba mennek és már csak tudományos könyvtárakban találhatók meg. Sajnos a latin nyelvet ismerők száma is egyre csökken; ezért Linné munkásságának megismerése mind nehezebbé válik.
Ez a válogatás a hiányokat igyekszik pótolni.
Linné új korszakot nyitott a természettudományokban, könyveiben lefektetett elveivel forradalmasította a növénytan, állattan és kőzettan alapjait.
Tanai és szellemi hagyatéka a természettudományokkal hivatásosan foglalkozó szakembereket és az e tudományokat kedvelők nagy táborának minden egyes tagját kell, hogy érdekeljék.
Könyvünkben ismertetjük Linné életét, fiatalkori nehézségeit, a tanulási évek nincstelenségét, jelentősebb első útjait, mint például a Lappföldön végzett kutatásait.
Könyveinek előszavában világosan kifejti tudományos felfogásának alapgondolatait, ezeket első ízben adjuk ki magyar fordításban. Ugyancsak magyar fordításban adjuk legfontosabb könyveinek válogatott és jellegzetes fejezeteit, hogy olvasóink helyes fogalmat alkothassanak Linné munkásságának mikéntjéről.
Életrajzi adataival egyidejűleg bemutatjuk Linnét mint embert, apró fogyatékosságaival, de szellemi nagyságában, szenvedélyes rendszerező hajlamával, fáradhatatlan munkabírásával együtt. Olvasóinkat végigvezetjük csalódásain, elkeseredésein, kiábrándulásain, megpróbáljuk megállapítani teozófiai felfogását, az istenség fogalma körül kialakult ellentmondásait, előítéleteit, sőt babonáit is.
Linné többszáz könyve és cikke közül természetesen csak a legfontosabbakkal foglalkozhattunk, azoknak is csak a legjellegzetesebb részeit adtuk. Könyveivel lehetőleg megjelenésük idősorrendjében foglalkoztunk, a fontosabb munkák esetében feltüntettük azok első, valamint a jelentősebb későbbi kiadások évét is.
Életrajz
Dr. Váczy Kálmán
Az Alsó-Fehér-megyei Abrudkerpenyesen született, 1913. március 20-án. Abrudbányán, Topánfalván, majd Gyulafehérváron tanult, 1930-ban a kolozsvári egyetem orvosi karán kezdte egyetemi tanulmányait, de anyagi okok miatt már a következő tanévben átiratkozott a jogi karra, kénytelen volt munkát vállalni a tanulás mellett. 1936-ban szerzett jogi doktorátust. Magyar anyanyelve mellett román, latin, francia, német és angol tudással lett előbb ügyvéd aztán államügyész, járásbíró, majd ismét ügyvéd a háború után az ippi vádlottak védője. Ezután törölték az ügyvédi kamara tagjai névsorából. "Eredj el követ törni", biztatta egykori évfolyamtársa, akkor kolozsvári polgármester. Két évig gyári munkásként kereste három gyereke számára a mindennapit, míg Nyárády Erasmus Gyula akadémikus. A Románia Flórája főszerkesztője meg nem hívta munkatársnak, a készülő monumentális mű latin értelmezőjének gyakorlatban társszerzőjének. Nélküle talán befejezetlen maradt volna a munka, hiszen tizenharmadik, utolsó kötetét Váczy Kálmán már egyedül fejezte be. Csupán ezzel a könyvvel beírta volna nevét a tudománytörténetbe, de 1980-ban megjelent hétnyelvű növénytani szótára világhírnevet is szerzett számára. 1992. május 12-én bekövetkezett halála óta nevét dolgozatai, könyvei és növénynevek őrzik, joggal mondhatná a számára oly kedves latin költővel, Horatiusszal, hogy "Non omnis moriar". "Nem halok meg egészen", ugyanis öt évvel halála után is képes szólni hozzánk azt a Linnét állítva elénk, akit inkább csak ismertettek mintsem ismertek eddig magyarul.