Bevezetés

A dolog természetében rejlik, hogy úttörő kutatók működésének - úgy a mi Petényinkének is - hatását kellőleg csak akkor méltathatjuk, ha az illető tudományág történetét s a reá ható lényeges viszonyokat és körülményeket kellően tekintetbe vesszük. Magyarországnak folytonosan exponált helyzete, csaknem a legújabb időkig korlátolt állami élete, fajunk nyelvének teljesen elszigetelt, különálló volta Közép-Európában, a hosszan tartó latinizmus a közéletben, mint kulturális téren is, végre a valódi polgári elemnek csaknem teljes hiánya, mely csak 1848-ban indult fejlődésnek: mindez együttesen okozta, hogy - főképp tudományos - törekvéseink egészen a legújabb korig csak gyöngén lüktethettek, hozzá még idegen szellemtől áthatottak voltak; ennélfogva tehát a nemzet összességére azzal a termékenyítő hatással sem lehettek, amely nélkül igazi és főképpen nemzeti szellemi élet s így valódi előrehaladás nem is képzelhető.

Török uralom és más nyomás, az uralkodó hatalom részéről többszörösen megújított s a rendszeres elkorcsosításra irányuló kísérletek megtették a többit. Az előrehaladott nyugat szemében Magyarország - részben az előadott okoknál fogva s csaknem mostanig - valóságos "terra incognita" maradt.

És mindezek dacára mégis akadtak a természettudományoknak Magyarországon is szerény apostolai, kik az akkor még jobbágyságban nyögő néphez is a maga nyelvén szólni megkísértették, szellemét művelni s vele többek között a madárvilág jelenségeit is megismertetni buzgón törekedtek. Természetes, hogy mindezt csak a legszűkebb határok között és az élő megfigyelés teljes híjával tehették.