Tétel adatlapja
CÍMLAP
Cselényi László
Égtájakat keresve

TARTALOM, BEVEZETŐ



Tartalom

BevezetőKimeríthetetlen tenger
(Barangolás a keleti irodalmakban)
Japán
Az ősi Japán
Kadzsiki
Mongólia
Kína
Ji csing: Változások Könyve
Bölcs mosoly
Zen-buddhizmus és pszichoanalízis
Buddha beszédei
Kapujanincs átjáró
India
Puskás Ildikó: Istenek tánca
Titkos Tanítások
A Magasztos Szózata
Dzsajadéva: Gíta Govinda
Gandhi: Önéletrajz avagy Az igazsággal való próbálkozásaim története
Óceánia és Indonézia
Indokína
Nguyen Du: Kieu története Tibet, Mandzsúria, Korea
Nisan sámánnő
A Köztes Lét Könyvei
Sza-Szkja Pandita: A bölcsesség kincsestára
Irán
Ghirshman: Az ókori Irán Törökország
Az arab irodalom
Akik kimaradtak
Baal és Anat
A Talmud könyvei
Henoch apokalipszise
Sokágú síp
(A volt Szovjetunió nem orosz irodalmai)
A sámánénektől a modern regényig
A kazahok
A kirgizek
Az üzbégek
A türkmének és a tádzsikok
A litvánok és a lettek
Az észtek és a permiek
A vogulok, az osztjákok és a lappok
A tatárok, a csuvasok és a baskírok
Szibéria
A Kaukázuson túl
Az ukránok, a fehéroroszok és a moldvaiak
Száz év talány
(A 20. század)
A franciák
Mallarmé és Valéry versei
Samuel Becket: Proust
Pierre Reverdy
A mágneses mezők
René Char: A könyvtár lángban áll
Albert Camus: Sziszüphosz mítosza
Claude Simon Nobel-díja
Michel Butor: Irodalom, fül és szem
Derrida - ködben
Az angolok
James Joyce: Finnegan ébredése
Samuel Beckett: Molloy - Malone meghal - A megnevezhetetlen
Samuel Beckett: Előre vaknyugatnak
Wynstan Hugh Auden válogatott versei
George Steiner: Egyre távolabb a szótól
Stephen Poliakoff: A természet lágy ölén
Amerikai Egyesült Államok
William Carlos Williams: Amerikai beszédre
Dos Passos: U.S.A.-trilógia
William Faulkner: Eredj, Mózes
Vladimir Nabokov: Lolita
Gore Vidal: Teremtés
Üvöltés
Ginsberg: A leples bitang
Philip Roth: A megszabadított Zuckerman
A németek
Karl Kraus: Az emberiség végnapjai
Kortársunk, Kafka
Her mann Broch: Vergilius halála
Paul Celan: Halálfúga
Günter Grass Nobel-díja
Hans Magnus Enzensberger: A Titanic pusztulása
Az oroszok
Hlebnyikov: Zangezi
Paszternak ürügyén
Solohov hetven éves
Szolzsenyicin
Csingiz Ajtmatov: Vesztőhely
Joszif Brodszkij: Post aetatem nostram
Az olaszok
A spanyolok és a portugálok
Fernando Pessoa: Arc többesszámban
Fernando Pessoa: Kétségek könyve
A skandinávok és a hollandok
Eino Leino: Himnusz a tűzhöz
Paavo Haavikko: A hold udvartartása
A lengyelek
Witold Gom browicz: Transz-Atlantik - Pornográfia
Czeslaw Milosz: Ahogy elkészül a világ
Wislawa Szymborska: Csodák vására
A csehek
Otokar Březina: Rejtett történelem
Vítězslav Nezval
Jaroslav Seifert: Talán rózsát hozok
Bohumil Hrabal
Bohumil Hrabal: Véres történetek és legendák
Milan Kundera: A regény művészete
A szlovákok
Kettős rekviem Jan Smrekért és Vilém Závadáért A délszlávok
Miroslav Krleža: Glembay Ltd.
Pavič: Kazár szótár
Danilo Kiš: A holtak enciklopédiája
A románok, az albánok és az újgörögök
Odisszeasz Elitisz: A nappal születése Fekete-Afrika
Leopold Sédar Senghor: Elégia a vízhez Latin-Amerika
Jorge Luis Borges: A másik, aki ugyanaz
Modernnek kell lenni mindenestül


Bevezető

A könyv, melyet az olvasó a kezében tart, egy több kötetre tervezett ismeretterjesztő sorozat része. Része, mégpedig több összefüggésben is. Része először az egésznek, tehát A nélkülözhetetlen 100 könyv, A sámánénektől a posztmodern show-ig, A Sokágú síp és a Negyedvirágzás avagy van-e (volt-e, lesz-e) hát cseh/szlovákiai-felvidéki magyar irodalom? című eddig megjelent köteteimnek, És része az ezek után következőknek is, amelyek, az eddigiektől eltérően, az irodalmon túli dolgokról szólnak majd (zene, filozófia, képzőművészet, film, történelem). De még inkább része e könyv az eddigieken túl az egésznek egyik részletével, nevezetesen A sámánénektől a posztmodern show-ig című gyűjteménynek. Ha emlékszünk még, annak előszavában az azt megelőző 100 könyvvel való összefüggését így magyaráztuk:

"A 100 könyv száz kinagyított kép az egyetemes művelődéstörténetből, tehát a csúcsok. Ám a hegyrendszerek, melyekből a csúcsok kiemelkednek, e mostani könyvben (mármint a Sámánénektől... címűben) foglaltatnak." Nos, a jelen kötet, az Égtájakat keresve című, ennek a megelőzőnek a további lebontása s egyben kiegészítése. Nevezetesen: ama megelőzőben a valóságos hegyrendszereket, vagyis az egyes népek irodalmait próbáltuk leképezni Japántól a huszadik század végi dél-amerikai literatúrákig, e mostaniban olvasmányaink alapján egy-egy adott író egy-egy adott munkájának ismertetésével próbáljuk egységesebbé-árnyaltabbá tenni az összképet, tehát a hegyrendszerekbe belerajzoljuk az azokat képező dombokat, emelkedőket, lankákat, mintegy otthonosabbá téve a tájat.

A forma pedig: az olvasónapló és a művelődéstörténet. Az olvasó nyilván észreveszi, hogy a jelen kötet a mifelénk eddig ismeretlen tájakat észrevételezi. A keleti és a volt szovjet népek irodalmait s a 20. századiakat. A kettő értelemszerűen itt-ott keresztezi egymást, hisz az Olvasónaplók különböző időkben és alkalmakból íródtak, a Kistükröknek nevezett rövid művelődéstörténetek pedig összegzik az ott elmondottakat.


×