Negyvenöt évig tartó közszolgálatom ideje alatt - részint mint műszaki, s nagyobb részt mint bányahatósági államhivatalnok - elegendő alkalmam volt arra, hogy az erdélyi részekben levő bányászatokat és azoknak viszonyait úgy földtani, mint bánya-műszaki tekintetben is megismerhessem.

Az évek hosszú során át szerzett ezen ismereteim és gyakorlati tapasztalataim alapján - nemkülönben a zalathnai m. kir. bányakapitánysághoz beérkezett és nekem mini bányakapitánynak rendelkezésemre állott különféle jelentések, statisztikai és egyéb adatok, és végül említett bányakapitányság könyvtárában levő bányászati művek felhasználásával - az erdélyi részekben fekvő bányászatoknak és kohóműveknek rövid ismertetését állítottam össze, kiterjeszkedvén, a mennyire néhány esetben lehetett, ezeknek a rég múlt időkre visszavezethető keletkezési és a mai napig fejlődési viszonyaira is.

Az erdélyrészi nemes fémbányászat, melyhez oly kiváló nemzetgazdasági érdekek fűződnek, az utóbbi időkig mindinkább fokozódó szomorú visszaesésnek volt alávetve; de most, midőn a modern bányászati és kohászati technika vívmányai e téren is hódítanak s fokozódó mérvben e vidéken is alkalmazást nyernek, nem zárkózhatunk el azon remény elől, hogy a természeti kincsekben még oly gazdag erdélyi részek bányászata ismét fel fog virágozni.

Jelen ismertetésemnek főczélját az képezte, hogy megbízható adatokat közölve, az érdekeltek figyelmét ezen iparágra tereljem, és ezen csekély fáradságom jutalmát fogja találni abban, ha ezen czélomat bármily csekély mértékben is elérnem sikerülend.

Oravicza, 1891. január 25-én.