Előszó

Az isteni gondviselés hazánkat az ásványvilág mindennemű kincseivel oly bőkezüleg áldotta meg, hogy helyes gazdasági kezelés mellett, ha ezt a törvényhozás czélszerű intézkedések által támogatja, Magyarország Európa bányászkodó országai közt könnyen az első helyeknek egyikét foglalhatja el. Nem szenved tehát kétséget, hogy a magyar bányajognak is fontos hivatása van; s hogy - ha mindeddig az annak kifejtése és mívelésére fordított gond nem felelt is meg fontosságának - van mégis sok ok, mely arra int, hogy a hazai jogrendszer ezen nevezetes osztályára különös figyelemmel legyünk.

[...]

Legközelebb az országos törvényhozás lesz hivatva, a hazai bányászat szükségleteiről és érdekeiről definitív intézkedések által gondoskodni. Ez felette fontos, de egyszersmind nehéz feladat is leend. Bányászatunk méltán azt várja, hogy oly törvény hozattassék, mely jövendőbéli felvirágzásának biztos jogi alapúl szolgáljon; mely egyrészről szerves összhangzásban legyen általános hazai jogrendszerünkkel, de másrészről korunk bányajogi irányeszméit, s általában azon észleleteket és tapasztalásokat is kellő figyelembe vegye, melyekre a bányászat tárgyában az ujabb európai törvényhozások szert tettek. E tekintetben mellőzhetlen feltétel, hogy a bányatörvényhozásnak önálló felfogása, s a bányaviszonyok szabályozásának a felszin feletti jogrendezéstőli függetlensége biztosíttassék.

Ezen szempontból vette szemügyre a jelen munka szerzője a tudomány hivatását is; mely a törvényhozás teendőit előkészítse és könnyítse, különösen pedig a részletek rendszeres elemzése által, a bányajog köréhez tartozó viszonyokat külsőleg pontosan körülvonalozza, bensőleg pedig lehetséges világosságba helyezze. Ehhez képest mindenek előtt a hazai bányajog történeti előzményeinek általános és tárgyilag hű áttekintését nyújtottuk, melyek a bányászati királyi főúri jog és a bányaszabadság fogalmaiban oly alapzatot tettek le, melyre bányajogunk ujjáalakulása mostani viszonyaink közt is biztosan történhetik. A részletekre nézve, ha tisztában vagyunk az iránt, hogy mely tárgyak tartoznak a bányatörvényhozás körébe, s annak alapelve, a bányaszabadság, mily hatással legyen a rendezés főiránylataira, - úgy látszik, legczélszerübb, az egyes viszonyok elemzésénél a belső és külső bányajog közt rendszeres különbséget tennünk; s az előbbiben ismét a bányabirtok és a bányaipar szempontjait egymástól elválasztani.

Az említett tekintetek egyszersmind azt is igazolják, hogy ámbár itt szoros feladatunk, a nálunk jelenleg fennálló bányajogot az 1861-ki országbírói értekezlet határozatainak és az ez által érvényben hagyott 1854-ki ált. ausztriai bányatörvény alapján gyakorlati irányban fejtegetni; mégis a jelen munka közvetlenűl, ezeknek nem szövegéhez ragaszkodott, hanem szabályait az említett rendszer értelmében rendezte el. A gyakorlati szükségletnek az által mindenkép elég van téve, hogy mindkettőnek szövege a függelékben teljesen közöltetik, s hogy a munka és a függelék belső összefüggése a jegyzetek által közvetítetik. Azonkivűl a tárgymutató mindkettőre vonatkozik.

Pesten, majushóban 1866.

Wenczel Gusztáv