Tartalom

I. A disszertáció tárgya és eszközei
1. Konkurens megközelítések
1.1 A szuburbanizáció elmélete, folyama
1.2 A probléma
1.3 Hipotézisek
2. A vizsgálat eszközei
3. A dolgozat felépítése

II. Településelméletek
1. Tér és társadalom
2. A történeti megközelítésen alapuló elméletek
3. A funkcionalista megközelítés
4. Az elméleti megközelítés gyakorlati következményei

III. A magyarországi települési és közigazgatási rendszer egyes elméleti és gyakorlati kérdései
1. Településfejlődési tendenciák az elmúlt fél évszázadban
1.1 Településfejlődés és településszerkezet Magyarországon
1.2 Ingázás és szuburbanizációs fejlődés
1.3 A települési jelenségek várható jövőbeli alakulása
2. Az önkormányzatok helye a közigazgatás hazai rendszerében
2.1 Önkormányzatiság 1990 után: gyökerek, problémák és válaszok
2.2 Nagyvárosi igazgatási dilemmák
3. Az önkormányzati finanszírozás
4. A helyi közszolgáltatások és finanszírozásuk
4.1 A helyi feladatellátás egyes kérdései
4.2 Helyi és központi források a közszolgáltatások finanszírozásában

IV. A budapesti térség aktuális települési folyamatai, közigazgatási rendszere
1. Demográfiai folyamatok budapesten és környékén
1.1 Budapest és az agglomeráció
1.2 A budapesti térség népességének összetétele
1.2.1 Népességmozgás a budapesti térség és az ország más részei között
1.2.2 A főváros és környéke
1.2.3 Népességmozgás a fővároson belül
1.3 A kiköltözők összetétele és a közszolgáltatások igénybevétele
1.3.1 A vizsgált területek népességének jövedelmi helyzete 1992-99
1.3.2 Milyen információkkal rendelkezünk az agglomerációba kiköltözőkről?
2. A budapesti térség közigazgatása
2.1 Budapest helyzetének változása
2.2 A Pest megyei önkormányzatok, kapcsolat a fővárossal
3. Önkormányzati pénzügyek a budapesti térségben

V. A településszerkezet és a közigazgatási rendszer inkonzisztenciájának modellezése
1. A probléma operacionalizálása
1.1 Adatok és módszerek
1.2 A szuburbanizációs hatás meghatározása
2. Forgatókönyvek és hatások
2.1 A tipikus költözés forgatókönyve: a becslés kiinduló paraméterei
2.2 A szuburbanizáció mért hatása a költségvetésekre
2.2.1 Szuburbanizációs Költségvetési hatások 1995-99 a "tipikus költözés" forgatókönyve alapján
2.2.2 Érzékenységi vizsgálatok
3. A közigazgatási reform egyes kérdései a modell-számítások tükrében
3.1 A pénzügyi környezet hatásai és az önkormányzatok válaszai
3.2 A szuburbanizáció hatásának
3.3 A közigazgatási reform egyes kérdései a modell-számítások tükrében
3.4 A reform lehetőségei egyes konkrét szolgáltatások esetében
3.5 A budapesti térségre vonatkozó megállapítások
3.5.1 Régió, megye, főváros, település, kerület
3.5.2 Helyi feladatellátás
3.5.3 Néhány konkrét feladat szervezésében megfigyelhető problémák

VI. A disszertáció eredményei és a közigazgatási rendszer lehetséges válaszai
1. Az elméleti keret
2. A jelenség: Vándorlások és szuburbanizáció
3. Szakértői vélemények, hipotézisek
4. Települési határok: A közigazgatási rendszer
5. A szimulációs számítások a vizsgált hatások mérésére
6. Szempontok a helyi feladatellátás reformjához
7. Megállapításaink összefoglalása

VII. Szakirodalom
1. Cikkek, tanulmányok
2. Fontosabb statisztikai jellegű kiadványok
3. Törvények és egyéb jogszabályok
4. Rendezési tervek

VIII. A dolgozat témakörében megjelent publikációk
1. Kötetek
2. Szakfolyóiratok
3. Konferenciák
4. Kutatási jelentések

IX. Melléklet
1. A helyi önkormányzati gazdálkodás forrásai
1.1.1 Központi források
1.1.2 Megosztott adók
1.1.3 Helyi bevételek
2. A modell felépítésével kapcsolatos technikai kérdések
2.1 Az adatok
2.1.1 Költségvetési adatok
2.1.2 A költségvetési adatok CLF-szerkezete
2.1.3 Háttéradatok és becslések
3. Kiegészítő táblázatok