Bevezetés (részlet)

A könyv címét néhányan már akkor megkérdőjelezték, amikor a kézirat megírásához kezdtem és biztosan lesznek a jövőben is, akik kétségbe vonják az "automatizált tervezés" megfogalmazás indokoltságát, s legfeljebb csak a gépesített tervezés, vagy a számítógépes tervezés kifejezést fogadják el.

A tervezés - mint mondják - kizárólag az ember sajátossága, azt az ember nem bízhatja gépekre, nem lehet automatikus. Voltak akik az automatizált tervezés kifejezést egyenesen veszélyesnek tartották, mert szerintük "olyan merev tervezési rendszer irányába ösztönöz", amelyben egyetlen ember egy központból kívánna mindent eldönteni, illetve gépek segítségével az országos, a vállalati vagy gazdasági egységek tervét részletesen meghatározni. Mások azért ellenezték az automatizált tervezés kifejezést, mert - és ebben igazuk van - a gépek nem az ember nélkül terveznek, hanem feltételezik a jelenlétét, irányítását és a beavatkozását, illetve, mert a tervezésben vannak olyan pontok vagy folyamatok, amelyek nem automatizálhatok.

Az említett és a jövőben is várható különböző ellenvetések ellenére is ragaszkodom az automatizált tervezés kifejezéshez, s ennek legfőbb indokait a következőkben látom. Nemcsak a tervezés, de a munkaeszközök előállítása (és sok más) is az ember megkülönböztető sajátossága, s ezen mit sem változtat az, hogy munkaeszközöket automatizált gépsorokon tudunk előállítani.

Abszurd dolog volna az is, ha azt tűznénk ki célul - mivel automatizált termelés is van -, hogy egy ország vagy a világ számára szükséges termékeket egyetlen ember termelje meg gépek segítségével. Valóban igaz, hogy az automatizált tervezés nem az ember teljes kirekesztésével, hanem az ember jelenlétével, irányításával és beavatkozásával valósul meg, s egyes folyamatokban jelenléte, tevékenysége nemcsak nélkülözhetetlen, de meghatározó is. Ez az automatizált termelésnél is így van, hiszen a termeléshez szükséges alapanyagoknak meghatározott minőségben és mennyiségben az automata gépsor rendelkezésére kell állni, amit az ember termel (automatizálva, gépesítve vagy kézi erővel) és juttat el a gépsorhoz. Az automata gépsort az ember szerkesztette és állította elő, programozta be, indítja el, esetleg egyes pontokon az ember figyeli meg, s szükség esetén beavatkozik (szabályoz, beállít, átprogramoz), a kész termék minőségét elbírálja, illetve kiválasztja, hogy a termékek közül mit, milyen célra hasznosítson stb. Mindez azonban nem zárja ki, hogy automatizált termelésről, gépekről vagy gépsorokról beszéljünk.

[...]

Tudományos szempontból mindenképpen foglalkozni kell a tervezési módszerek további javításával, s ezáltal biztosan eljutunk e fejlettebb eljárások gyakorlati alkalmazásához is. A későbbiekben ezeket a kérdéseket is áttekintjük, s a vállalatoknak kell eldönteni, hogy a lehetőségek közül melyik eljárást választják, mérlegelve anyagi lehetőségeiket és a kockázatvállalás nagyságát.

Meggondolatlanság volna azonban ma kizárólag a legfejlettebb módszereket ajánlani, vagy ha alkalmazásuk feltételei még nem teremthetők meg, elvetni a viszonylag egyszerűbb, de a gyakorlatban már jelenleg széleskörűen és hatékonyan alkalmazott módszereket.

E könyv tehát egyfajta eligazodáshoz is alapot kíván nyújtani a tervezőknek, a mezőgazdasági vezetőknek és szakembereknek.