[...]

Az eredeti kézirat alapján készült kiadásunk tipográfiai módszerrel, a megfelelő szövegrészek áthúzásával hívja föl az olvasó figyelmét Móra művének önkényes szerkesztői megcsonkítására, melynek nyomán valamennyi eddigi kiadás meghamisított szöveggel látott napvilágot.

[...]

A mostani első hiteles kiadás lapalji jegyzeteiben rögzíti azokat a változtatásokat, amelyeket a Magyar Nemzet szerkesztőségében követtek el, de nem tünteti föl a későbbi, így az 1955. évi első kötetkiadás során végrehajtott szövegmódosításokat. Az Argumentum Kiadó szerkesztői arra ügyeltek, hogy a hiteles kézirat birtokában minél pontosabban adják vissza Móra szövegét.

Az eddigi kiadások jellemzett torzításai, még a mondanivaló szempontjából kevéssé jelentős nyelvi eltérések is, önmagukban, már csak mennyiségük miatt is tűrhetetlenek. De természetesen azok a törlések és betoldások a végképpen fölháborítók, amelyek az író véleményét hamisították meg. Móra 1924-ben - végig élve, végig szenvedve a forradalmak és az ellenforradalom viszontagságait - kisregényében tudatosan gúnyolta ki mind a két szélsőséget: a vörös- és a fehérterrort, a kommunista zsarnokságot és az ellenforradalmi bosszúállást. A sztalinista zsargon ezt úgy fogalmazta volna meg: "kétfrontos harcot" vívott. A Magyar Nemzet cenzora beavatkozásával mindezt egyoldalúvá tette: azt a látszatot keltette, hogy Móra csak a fönnálló rendszert bírálta; azt viszont, amelynek a reakciójaként ez a rendszer létrejött, és amelyet ellenkező előjellel megtorlásként utánzott, tehát a proletárdiktatúrát, a bolsevizmust és hazai paródiáját, elfogadta, szó nélkül hagyta.

Holott épp a Hannibál feltámasztásának e hiteles szövege a bizonyíték rá, hogy Móra - akár az ellenforradalmat fehér bolsevizmusnak minősítő Juhász Gyula - nagyon jól látta a történelmi folyamatot: ahogyan a világ megújításával hitegető forradalmak utáni csalódást az igazságtételt ígérő fehérterror képmutatása fokozta.

Móra Ferenc valódi politikai nézeteit csak a Hannibál feltámasztása mostani kiadásából ismerheti meg az utókor. Ebben van jelentősége.