CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Ötven év szolgálat. Előszó (Szigethy Gábor)
Szerkesztői előszó (Gál Ágnes és Gál Julianna)
Találkozások Babits Mihállyal
Babits Mihálynál (1931)
Babits Mihály, Babits Mihályné és Gál István levelezése (1931-1944)
Babits Mihály: A humanizmus és korunk
Tanulmányok
Babits szerepe a magyarországi angol műveltségben
Babits és az angol irodalom
Babits a világbékéért
Babits és Bartók
Buday Dezső
Babits és Szabó Dezső
Babits könyvtárának töredéke
Babits és Heidegger ismeretsége
A Babits-hagyaték
Babits Petőfi világirodalmi rangjáról
A radikális Babits arcképéhez
Babits Adyról. Előszó
Babits Mihály 1919-es egyetemi előadásai
Az európai irodalom olvasókönyvének terve - és ami megmaradt belőle. Előszó
Babits és Amerika
Babits és az orosz irodalom
A Sarló Babits képe
Babits legtevékenyebb korszaka. Babits a 133 nap alatt. Tények és adatok
Babits és a Kelet
Babits és Csinszka
Babits és Szilasi barátsága
Babits és Itália
Babits Mihály: Halálfiai. Utószó
Szövegközlések
Babits-szövegek
Babits velencei és firenzei útijegyzetei 1921-ből
Babits Mihály antifasiszta előadása Pozsonyban 1934-ben
Babits a Galilei Körben
Babits véleménye Vajda Jánosról
Babits ifjúkori verse Zoláról
Babits Mihály: Kiadatlan versek és verstöredékek
Babits Mihály: Önéletrajz a gyermek- és ifjúkor éveiről
Babits Mihály emlékbeszéde Puskinról és rádióelőadása Dosztojevszkijről
Babits-dokumentumok
Babits Pascalról
Babits verstöredékeiből és rímjátékaiból
Patriotizmus és internacionalizmus egy kiadatlan Babits-kézirat tükrében
Kiadatlan Babits-versek
Babits Mihály kiadatlan verse gyermekkori telekről
Babits gyászbeszéde Ady ravatalánál
Babits ódái Adyhoz és Móriczhoz
Babits kézirataiból "új" könyveiből
Babits ismeretlen versei és versfogalmazványai
Babits: Psychoanalysis Christiana. Ősszöveg, töredékek, háttér
Babits Janus Pannoniusról
Babits kritikai folyóirat-terve, a Magyar Gondolat
Babits zsidószemlélete
Babits Jókairól
Babits egyetemi irodalomtudományi előadásai Szabó Lőrinc lejegyzésében
Babits egyes verseinek keletkezéséről
Babits Mihály kiadatlan verse
Babits Mihály: Filozófia és irodalom
Romain Rolland hatása Babitsra
Babits szegedi színikritikái
Babits Mihály Thomas Mann bonni leveléről
Babits és Jugoszlávia
Babits Mihály karácsonyi verse 1924-ből
Babits gyászbeszéde Tóth Árpád fölött
Babits Mihály Kósa Laodameia-megzenésítéséről
Babits béke-írásaiból
Babits verse szekszárdi gyermekkori húsvétokról
Babits Rippl-Rónai búcsúztatójának keletkezése
Babits Mihály és Basch Lóránt a Baumgarten-alapítvány első tíz évéről
Babits a háborúról és a békéről 1914-18 között
Babits utolsó világirodalmi följegyzései
Ki járt már, ki járt már? Babits Mihály kiadatlan népi elbeszélő költeményének bevezetése
A fiatal házas Babits versei feleségéhez
Babits ismeretlen istenes versei
Babits Mihály kiadatlan ifjúkori verse
Kéziratos Babits-versek a húszas évekből
Babits-töredékek - válsága éveiből
Babits három Dante-miniatűrje
Babits Mihály két kiadatlan olasz tárgyú verse
Babits Mihály két fiatalkori írása
Babits Csokonai nagyságáról
Levelek Babitshoz, Babitsról
Babits és Szabó Ervin barátsága
Pavel Ágoston levelei Babits Mihályhoz
Fülep Lajos levelei Babitshoz
Fábry Zoltán kérdései Babitshoz 1931-ben
Weöres Sándor levelei Babitshoz és Kosztolányihoz
Szlovák kulturális szervezetek petíciója Babitshoz 1933-ban
Krúdy és Babits összeköttetései
Sinkó Ervin négy levele a Babits-hagyatékban
Radnóti-dokumentumok a Babits-hagyatékban
Lukács György levelei Babitshoz
Romain Rolland eddigi ismeretlen üzenete Budapestre
Halász Gábor vázlatterve Babits Európai Irodalmi Olvasókönyvéhez
József Jolán két levele József Attila halála után
Tamási Áron levelei Babits Mihályhoz
Balázs és Lukács elitfolyóirat-terve 1910-ben
"Rosti Magdolna", a Nyugat-rejtélyes angol szakértője
A Babits-Németh László-viszony első fejezete
Móricz, Babits, Ignotus
Kós Károly ismeretlen levelei Babits Mihályhoz
Babits Mihály francia becsületrendje
Babits és Ortutay
Széljegyzetek
Jegyzetek Babits Mihály két új könyvéről
Babits Mihály és Reményik Sándor nagy tanulmányt írt Illyés Gyuláról, a kiváló tolna megyei származású költőről
Babits új esszéi
Babits "elfelejtett" angol műfordításai
Babits és Illyés a Tiszánál
Babits a Tátrában
Gaál-aláírás 1917-ből
Babits és Illyés
Babits és a Baumgarten-alapítvány
Beck Ö. Fülöp, Babits szobrász-barátja
Babits és a képzőművészet
Jászi Oszkár köre
Klopstock doktor, Babits világirodalmár orvosa Dombóvárról
Thomas Mann hatása Babitsra
A zürichi Thomas Mann Archívum és a szekszárdi Babits Múzeum
Emlék Babits színházáról
A Babits-hagyaték Bartók-kincsei
Bartók, Babits és a Nyugat
Bibliográfia
Gál István összes Babits-közleménye
Mutatók
Gál István Babits-közleményeinek címmutatója
Szövegközlések mutatója
A Babits-művek címmutatója
Névmutató
A kötetben közölt képek és hasonmások jegyzéke
Illusztrációk
Babits Mihály: A humanizmus és korunk (hasonmás)
Babits Mihály Gál Istvánnak írt levelei (hasonmás)
Előszó (részlet)
Tizenkilenc éves egyetemi hallgató volt Gál István, amikor 1931. január 25-én levelet írt Babits Mihálynak (Tisztelt Mester!), és azzal az alázatos kérelemmel fordult a költőhöz, hogy lakásán a Tolnamegyei Újság számára vele interjút készíthessen. Az ifjú bölcsész szerint a szekszárdi lap egy nagy Babits-interjút vár, s a Mester segítségével ezt mihamarább szeretné elkészíteni. Igaz, a helyi kormánypárti lapban 1919 óta nem írták le Babits Mihály nevét, és ez most sem jutott volna eszébe a szerkesztők közül senkinek, ha a bonyhádi születésű, Szekszárdon félig-meddig otthonos, ifjú egyetemi hallgató - akinek korábban már néhány apróbb írása a lapban olvasható volt - nem szorgalmazza lelkesen és állhatatosan egy Babits munkásságát méltató írás megjelenését.
Babits Mihály is tudta, hogy szülővárosában szinte ismeretlenül cseng a neve, írásait nem olvassák, nem ismerik: Szekszárdon jószerivel mindenki a konzervatív Pesti Hírlapot járatta, s csak elvétve jutott el a szabadabb szellemiségű Pesti Napló, a Nyugat egyegy példánya Tolna megye fővárosába. Talán ezért is vállalta nagyon hamar az interjút.
Nem tudjuk, Babits mikor s miképpen válaszolt Gál István levelére, de néhány nap múlva fogadta Reviczky utcai lakásán, s az interjú nem sokkal később, a Tolnamegyei Újság 1931. február 28-iki számában, az első oldalon megjelent. Babits Mihály számára talán örömöt jelentett, hogy szülővárosába is eljutott a "híre" irodalmi munkásságának, az ifjú Gál István sejthetően nagyon boldog volt, hogy a Babits Mihály életműve előtt tisztelettel fejet hajtó írása napvilágot látott. Ám azt valószínűleg nem sejtette, hogy amikor két évvel korábban, hetedikes gimnazista korában tisztelgő látogatáson fölkereste Szekszárdon Babits Mihály édesanyját, s aztán Pestre, egyetemre kerülve, 1930 őszén a költőt is meglátogatta, alapvetően eldőlt, mit tekint majd élete hátralévő ötven évében legfontosabb szellemi feladatának.
[...]
Gál István ezekben az években, ha Babits Mihály műveit, a birtokában lévő kéziratokat, leveleket olvasgatta, csak magának, csak íróasztalfiókja számára jegyzetelgethetett. De pillanatra sem szakadt el Babits szellemétől, s amikor enyhébb szelek kezdtek a Kárpát-medencében fújdogálni, a hatvanas évek második felében és a következő évtizedben sorra jelentek meg Babits életművével foglalkozó tanulmányai, szövegközlései, széljegyzetei. Engedélyt kap Keresztury Dezsőtől a hagyaték folyamatos, rendszerező feldolgozására, és a kiadatlan kéziratok közzétételére. Eleinte szaklapok, tudományos periodikák közlik tanulmányait, később folyóiratokban, napilapokban is megjelenik számos írása. Babits Mihály személyes ismerőse, tisztelője volt, már 1942-ben tanulmányozta műveit, s akkor sem tagadta meg Mesterét, amikor mások csak fitymálva ejtették ki a klerikális-reakciós Babits nevét. Keresztury Dezső tehát bízik benne, 1967 után ezért engedélyezi Gál István számára a rendszeres kutatómunkát, a Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratos hagyaték feldolgozását, kiadását.
És Gál István élete hátralévő másfél évtizedében folyamatosan, el nem apadó kedvvel és erővel dolgozza fel, elemzi, ismerteti és teszi közzé Babits Mihály műveit, a hagyaték egyes darabjait.
Áldozatos munkáját többnyire elismerik, értékelik.
Munkájának minőségét sokan bírálják.
Babits Mihály életműve hatalmas birodalom. Olvasók és szakemberek, irodalomtörténészek és irodalomélvezők egyetérthetnek vagy vitatkozhatnak Gál István elemzéseivel, megállapításaival, szövegkiadási módszereivel. Egyetérthetünk minden gondolatával, elutasíthatjuk minden gondolatát.
De ötven év áldozatos munkájának eredménye ez a most kezünkben tartott vaskos kötet. Tanulmányok, szövegközlések, széljegyzetek: mindenki számára megkerülhetetlen forrásmunka, aki a 20. század egyik legnagyobb költője, írója, tudósa, szerkesztője, műfordítója - Babits Mihály szellemi birodalmának titkaira kíváncsi.