Tétel adatlapja
CÍMLAP
Jules Verne
Utazás a Föld középpontja felé

TARTALOM, FÜLSZÖVEG



Tartalom

1.
Nagybátyám váratlanul hazaérkezik

2.
Mire bukkant a könyvek szerelmese?

3.
Saknussemm titkosírása

4.
A kulcs

5.
Axel nem tudja, mit csináljon

6.
A nagybácsi és unokaöccse vitatkozik

7.
Előkészületek az indulásra

8.
Szédítő gyakorlatok

9.
Izland fővárosa

10.
Tudósok egymás között

11.
Hans, a vezetőnk

12.
Útban a Snaefells felé

13.
Az izlandi vendégszeretet

14.
Axel hiábavaló ellenvetései

15.
A Snaefells

16.
A vulkán megmászása

17.
Alászállás a mélységbe

18.
A Föld gyomrában

19.
Tévút

20.
Bánya - bányászok nélkül

21.
Axel szomjazik

22.
Keressük a vizet

23.
Hans vizet talál

24.
Utazás a Föld alatt

25.
Tudományos vita az óceán alatt

26.
Axel eltéved

27.
Tévelygés az útvesztőben

28.
Beszélgetés a Föld alatt

29.
Axelt megmentik a társai

30.
A Lidenbrock-tenger

31.
Hans tutajt épít

32.
A Föld alatti tengeren

33.
Vízözön előtti szörnyek

34.
Az Axel-sziget

35.
Vihar a Lidenbrock-tengeren

36.
Mit mutat az iránytű?

37.
Emberi koponya!

38.
A professzor előadása

39.
Saknussemm tőre

40.
Akadályok az úton

41.
Magához ránt a mélység

42.
Az utolsó étkezés

43.
A vulkán kürtőjében

44.
A Stromboli!

45.
Az iránytű titka



Fülszöveg

Otto Lienbrock, a bogaras hamburgi geológusprofesszor egy titkosírással készült középkori feljegyzésből megtudja, hogy az izlandi Snaefells vulkán kráterén keresztül út nyílik a Föld középpontja felé. Unokaöccse, a jámbor Axel sokkal kevésbé lelkesedik a hajmeresztő vállalkozásért, mégis kénytelen nagybátyjával tartani; az ő elbeszéléséből értesülünk a fantasztikus utazás izgalmas kalandjairól.

A jövő nagy álmodója ebben a regényében kevesebbet törődött a tudományos valószínűséggel, mint más műveiben. Maga a föld mélyébe vezető "út" már a regény megírásakor eléggé abszurd ötletnek számított; a föld alatti "másik világ" leírása azonban az író korának földtörténeti ismereteit tükrözi. Verne regénye mégis zavartalan örömet szerezhet az olvasónak, aki a képzelet kalandját, az emberi akaraterő és a tudományos önfeláldozás példáját látja benne.


×