CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Köszöntő
A rovásírás ábécéi, szabályai
Wass Albert befejezetlen verse
Friedrich Klára
A rovásírás feltételezett jelképrendszere
Rovásírás, runaírás
Egy avar orsókarikáról
A kijevi felirat
Újpesti rovásemlékek
Szentkatolnai Bálint Gábor megfejtése a Nagyszentmiklósi Kincsről
Pótnyomozás a kiskunhalasi rovásírásos pálcák ügyében
A rovásírás szó védelmében
Kőbe vésett bocsánatkérés
Rovásírásunk tovább élése mesterjegyes címereken
Az Arvisura egy magyarellenes gúnyirat
Hír: Nagy barbár fesztivál színhelye lesz Magyarország
Újabb adatok
a két K betű használatához
a Túróci Fakönyvhöz
az Attila-Atilla névváltozathoz
a Magyar Karácsonyhoz
környezetünk állapotához
Az ősi magyar rovásírás és mai alkalmazása
Megfújták Lehel kürtjét
Rokonszenves rokonság
Rejtjel, rovásjel
Bencsik András: Ha látod a múltat, ismered a jövőt
Józsa Judit: Magyar nagyasszonyok
Kocsi János: Attila fapalotája
Kovács János: Ha nem lenne, ki kéne találni
Mario Alinei: Etruszk, azaz magyar
Novák Tamás: Arckép
Pej Kálmán: Több, mint szobor
Radics Géza: Aki közel járt a halálhoz
Csak az kell, ami a miénk volt
Mária országa
A tétovázás bére
A fejedelem
A keleti kapcsolat
Piramisok Boszniában
A piramis gyomrában - A múlt üzenete
Semir Osmanagic: A piramiskutató
A hun üst titka - Áldozat vagy áldomás
Költő és hadvezér - Megtalálták Zrínyi várát
Tatárlaka titka
Bocskai István - A valóságlátó politikus
Európa legősibb műveltsége
Gloria Victis - Dicsőség a legyőzöttnek
Beszédes kövek
"Esztergomi falra festett oroszlánok..."
Padányi Viktor - A nemzetben gondolkodó történész
Yotengrit és a valóság
Szigetvár védőiért szólt a harang
Az EMP jel titka
Gazdag István - Nemzetféltő őseink
Kun Ágota - Pogány imák történelmi nagyjainkhoz
Józsa Judit: Ihletadó asszonyok
Nyírő József: A székelyek végzete
Orbán Éva: A bolsevik aljasság
Szőke István Atilla: Gondolatok a Pilisről
Tarics Péter: Búfelejtő dallamok
Z. Kárpát Dániel: Élhető Magyarország
Kiadványaink
Kőbe vésték, fába rótták... (Tartalom)
Terjesztők
A Forrai Sándor Rovásíró Kör Napja
A honlap hírei
Rovásíró körök
Köszöntő
A számítógépek világában az ember hajlamos azt gondolni, hogy könyvekre egyre kevésbé van szükség, hiszen ma már az elektromos könyvtárak is meglátogathatók a világháló segítségével.
Hogy ezek ellenére mégis kitartunk mellette, annak egyik oka az a felismerés, hogy a könyv nélküli lakás rideg, embertelen. Kérem a Tisztelt Olvasót, tegyen egy próbát és azonnal érezni fogja az ilyen otthon jeges fuvallatát.
De ugyanilyen rideg, gyökértelen és magányos az életünk, ha nem vállaljuk fel elődeink ránk hagyott műveltségét, a rovásírást. A Forrai Sándor Rovásíró Kör célja ennek megfelelően, hogy minden magyar legalább a nevét le tudja írni ezekkel a betűkkel. Eközben nem feledkezhetünk meg Isten által kijelölt feladatunkról, a tudás továbbadásáról, lehetőleg a fiatalabb korosztály számára, hogy megfelelő ismeretekkel felvértezve ne lehessen játékszere a hamis prófétáknak, téveszméknek, amelyekről e kötetben is szó lesz.
Tudatosítanunk kell a nemzeti szellemiség felvállalóiban, hogy a rovásírás ismerete és a hozzá kapcsolódó történelmi háttér nélkül szinte hiábavalónak tűnik minden küzdelem az Igazságért, hogy a magyarság megmaradása javarészt ettől a tudástól függ. Legalább ennyire fontos, hogy eljussunk a már ismert rovásemlékek színhelyére, ahol megérezhetjük a múlt és őseink üzenetét, de még izgalmasabb, ha magunk fedezünk fel új rovásemlékeket. Ettől a felemelő élménytől fosztja meg magát az, aki a felfedezések helyett dolgozószobájában csupán a régi könyvekben megjelent emlékek egy-egy betűjének (újra) értelmezésével tölti idejét. Pedig van mit felfedezni a Tászok-tetőtől a rovásjeles bosnyák piramisig. Erről tanúskodnak e könyv lapjai.
Szakács Gábor