CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
1 Széchenyi kötelező levele a Tudós Társaságnak
2 Odescalchi Ágoston hercegnek
3 Ismeretlennek
4 Reviczky Ádám grófnak
5 Nagy Pálnak
7 Pest város polgárságának
8 Lunkányi Jánosnak
9 Lunkányi Jánosnak
10 Lunkányi Jánosnak
11 Tasner Antalnak
12 Szőgyény Lászlónak
13 Fáy Andrásnak
14 Georg Sina bárónak
15 Buda és Pest városának
16 Tasner Antalnak
17 Pest város tanácsának
18 József nádornak
19 József nádornak
20 A magyar udvari kamarának
21 Sándor Móric grófnak
22 József nádornak
23 Schedius Lajosnak
24 Apponyi György grófnak
25 Tasner Antalnak
26 Tasner Antalnak
27 Tasner Antalnak
28 Tasner Antalnak
29 Tasner Antalnak
30 Tasner Antalnak
31 Tasner Antalnak
32 Grosschmidt Jánosnak
33 Pest vármegyének
34 Tasner Antalnak
35 Reviczky Ádám grófnak
36 Tasner Antalnak
37 Károlyi György grófnak
38 Tasner Antalnak
39 Tasner Antalnak
40 Festetics Imre grófnak
41 Apponyi Antal grófnak
42 Tasner Antalnak
43 Tasner Antalnak
44 Reviczky Ádám grófnak
45 Apponyi Antal grófnak
46 Tasner Antalnak
47 Reviczky Ádám grófnak
48 Tasner Antalnak
49 id. Mailáth Györgynek
50 Tasner Antalnak
51 Georg Sina bárónak
52 Georg Sina bárónak
53 József nádornak
54 Georg Sina bárónak
55 Georg Sina bárónak
56 József nádornak
57 Pest vármegyének
58 William Tierney Clarknak
59 Georg Sina bárónak
60 József nádornak
61 A Szépítési Bizottmánynak
62 Georg Sina bárónak
63 Georg Sina bárónak
64 A Helytartótanácsnak
65 Mailáth György grófnak
66 Hunter angol gyárosnak
67 Georg Rennie-nek
68 William Tierney Clarknak
69 William Tierney Clarknak
70 Georg Sina bárónak
71 William Tierney Clarknak
72 József nádornak
73 Georg Sina bárónak
74 William Tierney Clarknak
75 Georg Sina bárónak
76 Tasner Antalnak
77 Tasner Antalnak
78 Tasner Antalnak
79 Tasner Antalnak
80 Tasner Antalnak
81 Georg Sina bárónak
82 Georg Sina bárónak
83 József nádornak
84 István főhercegnek
85 József nádornak
86 József nádornak
87 Tasner Antalnak
88 Sándor Móric grófnak
89 Clemens Metternich hercegnek
90 Anton Kolowrat grófnak
91 Georg Sina bárónak
92 Georg Sina bárónak
93 Georg Sina bárónak
94 Georg Sina bárónak
95 Prónay Albert bárónak
96 Georg Sina bárónak
97 Georg Sina bárónak
98 Georg Sina bárónak
99 William Tierney Clarknak
100 Giovanni Benvenutinak
101 Aláírási felszólitás a budapesti Hajós Egyletre
102 James Wattnak
103 József nádornak
104 József nádornak
105 Mészáros Lázárnak
106 Pest város tanácsának
107 Pest város tanácsának
108 William Tierney Clarknak
109 William Tierney Clarknak
110 József nádornak
111 Tasner Antalnak
112 Tasner Antalnak
113 Tasner Antalnak
114 William Tierney Clarknak
115 József nádornak
116 William Tierney Clarknak
117 József nádornak
118 József nádornak
119 Georg Sina bárónak
120 William Tierney Clarknak
121 József nádornak
122 Tasner Antalnak
123 A Szépítési Bizottmánynak
124 Tasner Antalnak
125 Tasner Antalnak
126 István nádornak
127 István nádornak
128 Tasner Antalnak
129 Tasner Antalnak
130 Kovács Lajosnak
131 Georg Sina bárónak
132 Kossuth Lajosnak
133 Pest városának
Utószó
Jegyzetek
Fülszöveg
A kötet százharminchárom levelét Széchenyi István írta barátainak, munkatársainak, pesti polgároknak és külföldi bankároknak, gyárosoknak, mérnököknek, József nádornak és a bécsi udvar nagy hatalmú képviselőinek. A válogatásból az a történelmi folyamat bontakozik ki az olvasó előtt, amelynek során a múlt század első felében Széchenyi közreműködésével a poros, jellegtelen Pest-Budából az ország fővárosa lett: Budapest, ahogy ő nevezte először "az ország szívét".
A gyűjtemény az 1825-ös keltezésű Kötelező levél-lel, a Magyar Tudós Társaság megalapítására tett felajánlással kezdődik, az utolsót pedig a város érdekeit féltő miniszter Széchenyi írta. Mi minden történt a közben eltelt negyedszázad alatt? Mi és hogyan valósult meg a gróf ötletei közül? Számtalan építményében ma is gyönyörködünk, az általa alapított tudományos, gazdasági, kulturális intézmények hasznát most is élvezzük.
1825-ben kezdeményezésére megindult az Akadémia szervezése, 1827-ben létrehozta a Nemzeti Casinót, ugyanebben az évben az ő javaslatára rendezték az első magyar lóversenyt, a harmincas években szorgalmazta a dunai gőzhajózás kibővítését, ösztönzésére megindult az Óbudai Hajógyár építése, a várost védő gátrendszer fölállítása, hosszú politikai és gazdasági harcok után elkészült Pest első állandó hídjának, a Lánchídnak a terve, 1840-ben működni kezdett a Pesti Hengermalom. Széchenyi közben bekapcsolódik a Nemzeti Színház építése körül zajló küzdelembe, sürgeti a város utcáinak kövezését, a közvilágítás bevezetését, fasorokat, parkokat tervez - a Sétatér első fáit felesége ültette el 1846 márciusában -, uszodák, csónakdák ügyében szervezkedik, sportlövölde, labdaház gondolatával foglalkozik - és vég nélkül sorolhatnánk terveit, javaslatait.
Figyelme nemcsak a város fejlesztésére, hanem szépítésére is kiterjed. Fontos volt, hogy elkészüljön a pesti gátrendszer és a hajókikötő, ám hosszú leveleket írt azért is, hogy a csúf raktárakat és műhelyeket lebontsák a Duna-parton, és azt is fontosnak tartotta, hogy milyen legyen egy-egy középület homlokzata.
E levélgyűjtemény Széchenyi rendkívül színes egyéniségéhez is kulcsot adhat a mai olvasónak. Közelebb kerülünk a terveiért végtelen odaadással és leleményességgel hol érvelve, hol hízelegve, hol a nyilvánosság porondján, hol háttérbe húzódva, ravasz taktikázáshoz folyamodó Széchenyihez is. A leghitelesebb portrét éppen ő állítja elénk - saját leveleivel.