A haladó és mindig előre haladó kor elküldte fölséges parancsszavát Magyarországra, hogy végre összetörjön egy sötét, barbár előítéletet, mely elfajulásában már a gondolat, írás és szó szabadságát kezdte veszélyeztetni.
Vázsonyi Vilmos dr. büszke és szerencsés lehet, hogy az ő ritka becsességű, értékes és érdekes személyisége közvetítette a kor parancsoló szavát. Ma már fél Budapest talpon áll, hogy tiltakozzék a párbaj, az elfajult idétlen előítéletes lovagiasság ellen.
Nagyvárad mint a vidék kiválóan intelligens városa, követi Budapest példáját. Hisz a feledhetetlen gyászos nagyváradi tragikus eset teremtette volt meg a Vázsonyi dr. nagy elhatározását. Ez a sötét tragikum kiengesztelődésre vár még mindig, s szinte természetes hát, ha Nagyvárad egész művelt társadalmát áthatja az elhangzott nagy parancs.
Nagyváradon ma nagy párbajellenes népgyűlés lesz, s kimondja csatlakozását a nagy országos akcióhoz.
Az akció nem a párbaj abúzusának tökéletes leszorítására tendál. Ez nálunk egyelőre kiméra volna. A Vázsonyi lobogója alatt megindult mozgalom elismerést, megtűrést akar csak kivívni az ország ama dolgozó millióinak, kik csak a polgári becsületet vallják, de lovagias becsületre [nem] vágyódnak. Aki párbajozni akar, ám párbajozzék, de senkit ne lehessen társadalmilag a maga köréből kiüldözni, amiért nem akar párbajozni.
A nagyváradi népgyűlésről, az országos akcióról s a Vázsonyi-affér fejleményeiről a következő tudósításaink szólnak.
Ma vasárnap délután nagy népgyűlés lesz Nagyváradon. Nagyváradi hírlapíróké volt a gondolat, hogy a párbajellenes akció, melynek szükségessége Nagyvárad egész társadalmát áthatja, Nagyváradról egy impozáns nagy népgyűlés formájában nyerjen támogatást.
Nagyvárad társadalmának több kiváló alakja, kiket erre felkértek, a legnagyobb lelkesedéssel ígérte meg a nagygyűlés érdekében való közreműködését a fölkért küldöttségnek s a népgyűlés eszméje megpendítőinek, Ady Endre és Bíró Lajos hírlapíróknak. Már délután négy órakor sok ezer darab fölhívást osztogattak a népgyűlésre az utcákon.
A népgyűlés délután három órakor lesz a Fekete Sas alsó termében.
Az ülés tárgya:
Tiltakozás a párbaj és a szólásszabadság elfojtása ellen.
A népgyűlés összehívói a szétosztott fölhívásokon a következő lelkes szavakkal kérik a polgárokat a megjelenésre:
Polgártársak! Kérve-kérünk benneteket, jelenjetek meg számosan a holnapi gyűlésen, hogy minél impozánsabb kifejezést adjunk annak, hogy a legszentebb polgárjogainkból nem engedünk elrabolni egy szemernyit sem.
A népgyűlés elnökéül Pallay Lajost fogják ajánlani és megválasztani, ki nemes, liberális gondolkozásához híven készséggel jelentette ki, s ígérte meg, hogy élére áll a mozgalomnak, s elvállalja az elnökséget. Előadó Várady Zsigmond dr. lesz. A határozati javaslatot, melyhez való hozzászólásukat Stern Hermann s többen jelentették be eddig is, Dési Géza fogja előterjeszteni.
A népgyűlés kezdeményezői a következő kiáltványt bocsájtották ki:
Polgárok!
Budapesten egy képviselő elég bátor volt kijelenteni, hogy csak egyféle becsületet ismer, hogy csak az a becsület kell neki, amellyel megelégednének a nép milliói, hogy nem párbajozik. Ezt a bátor embert, ezt a becsületes embert most meg akarják gyalázni a képmutatók, a farizeusok serege.
Polgárok! Soha jobb alkalom nem volt arra, hogy eredményes harcot kezdjünk a párbaj gyűlöletes mániája ellen. Nyilvánvaló hogy ama képviselő szólásszabadságát akarták karddal vagy pisztollyal elfojtani, és nyilvánvaló, hogy egy karddal vagy pisztollyal fegyverzett vakmerő bandita belegázolhat mindenki becsületébe, mert hiszen lovagias elégtételadásra hajlandó.
Legszentebb jogaitok megvédelmezésére hívunk fel titeket! Polgárok, jöjjetek el arra a népgyűlésre, amelyet holnap, vasárnap délután 3 órakor a Fekete Sas szállóban tartunk. Tiltakozzunk ott együtt a szólásszabadság elfojtására irányult vakmerő kísérlet ellen, és tiltakozzunk a párbaj ellen, amely a mai viszonyok között gyűlöletes eszköze lehet minden jograblásnak. Kezdjük meg a végleges, a győzelmes, az utolsó harcot a párbaj ellen.
A népgyűlés tárgya az elnökválasztás lesz. Azután Várady Zsigmond dr. fogja ismertetni az ügyet, s Dési Géza dr. előterjeszteni az indítványt, amelynek célja az, hogy az egyéni becsület erősebb és hathatósabb védelmet nyerjen. Beszélni fognak még: Stern Hermann, Halász Lajos, Bíró Lajos esetleg mások.
Polgárok! A legszentebb jogaitokról van szó. Jöjjetek el minél számosabban! A példátokat máshol is fogják követni, megmozdul az egész közvélemény, és elsöpri azt a középkori előítéletet, azt a szabadalmazott gyilkosságot, amelynek párbaj a neve.
Az összehívók nevében, a kezdeményezők:
Ady Endre Bíró Lajos Halász Lajos
NN 1901. december 8.
144. Párbajellenes népgyűlés Nagyváradon. A Vázsonyi–Szüllő affér fejleményei. NN 1901. dec. 8. 5.
A cikket nemcsak azért tulajdonítjuk Adynak, mert az egész akció tőle és Bírótól indult ki, hanem azért is, mert Vázsonyi iránti rokonszenve már eddig is többször megnyilvánult (l. A hétről c. okt. 6-i cikket), később pedig valósággal lelkes híve lesz Vázsonyinak. De rá vallanak az ilyen fordulatok is: „Nagyvárad mint a vidék kiválóan intelligens városa…”
Az ügy előzményéhez l. Harc c. dec. 6-i cikket és jegyzetét. Vázsonyi ott ismertetett parlamenti beszéde alatt Szüllő Géza néppárti képviselő ezt kiáltotta közbe: – A nemességről ne beszéljen! – Mire Vázsonyi így riposztozott: – Csak nem fogom itt a karzat előtt Szüllő úrnak kivágni a feleletet. – Ez pedig célzás volt arra, hogy Szüllő egyszer a választói előtt szemléletesen bizonyította be, hogy nem zsidó, amivel őt egyesek gyanúsították. A válaszért Szüllő provokáltatta Vázsonyit, aki kijelentette, hogy nem akarta sérteni a képviselőt. Ezzel azonban segédei, gróf Wilczek Frigyes és Kubinyi Géza nem elégedtek meg. Feltétlen bocsánatkérést vagy párbajt követeltek. Vázsonyi ekkor kijelentette, hogy nem párbajozik, mert csak egyféle becsületet, a polgári becsületet ismeri el, mellyel a nép milliói megelégszenek.
A Sz ugyanaznapi számában Bíró Lajos Kutyakorbács címmel írt harcias, Vázsonyit védő cikket.
A gyászos nagyváradi tragikus eset: 1893-ban Örley György, Örley Kálmán képviselő fia párbajban agyonlőtte Kálmán József nagyváradi ügyvédet, a Nagyvárad c. lap főszerkesztőjét. – abúzus: visszaélés, jogtalanság. – kiméra: agyrém, rémkép. – Pallay Lajos: ügyvéd, a nagyváradi szabadelvű párt egyik vezetője. – Stern Hermann: nagyváradi kávéháztulajdonos. – dr. Dési Géza: (1869–?) ügyvéd, ebben az időszakban – rövid, megszakítással – a NN felelős szerkesztője.
Feltehetően Ady számolt be a NN dec. 10-i számában a párbajellenes népgyűlés lefolyásáról a következőkben:
Nagyvárad intelligens, művelt társadalma büszke lehet rá, hogy legelsőnek érezte meg az idők bejelentését, megragadta a Vázsonyi-affért, hogy belőle az egész ország társadalmát átható, jelentős, átérzett s eredménnyel biztató mozgalmat keltessen ki.
A vasárnap délutáni népgyűlés sok tekintetben nagy jelentőségű. Elsősorban s legfőképpen a tárgyért, mely összehozta. Másodsorban beigazolta, hogy intelligens országokban a szabad polgári gyülekezésnek hatalmas ereje, van. Magyarországon eddig nem akartak vagy nem lehetett e nagy erővel élni. És harmadsorban nagy örömmel tölt el mindenkit, hogy Nagyváradon a vitális társadalmi kérdések – minden mesterséges eszköz nélkül – olyan nagy tábort tudnak összehozni, mint a vasárnapi népgyűlésen.
Nem várunk teljes eredményt a gyűléstől, de sokat várunk tőle. Mindenesetre büszkék lehetünk a vasárnapi eredményre. Nagyvárad intelligens társadalma, e társadalomnak ritka értékességű kitűnőségei, kik a népgyűlésen megjelentek, s az a három fiatal újságíró, kiknek lelkes kezdeményezése a népgyűlést összehozta.
Vasárnap délután három órakor zsúfolásig megtelt a Fekete Sas földszinti nagyterme. Öt-hatszáz ember jelent meg az összehívott párbajellenes népgyűlésen. Képviselve volt a társadalom minden osztálya, s ami a rendezők és összehívók legnagyobb örömére szolgált: nagy számban jelent meg az ifjúság.
Pallay Lajost, kit a népgyűlés elnökéül kiszemeltek, sürgős, hivatalos kötelesség táviratban szólította el Nagyváradról – de a népgyűlés elnöki tisztének elfogadására sikerült megnyerni dr. Berkovits Ferencet, kinek személyi kitűnősége nagy súlyt adott a népgyűlés határozatainak.
A népgyűlés első szónoka Várady Zsigmond dr. volt. Okos, tudós beszédben fejtegette a párbajmánia okait.
Dési Géza dr. gyújtó, lelkes, radikális hangú beszédben a következő határozati javaslatot terjesztette elő:
1) Népgyűlés dr. Vázsonyi Vilmost bátor fellépéséért sürgöny útján üdvözli.
2) Tekintettel a párviadal vétségének elharapódzására és arra, hogy ezáltal a nép jogainak védelmezése s a politikai szólásszabadság is korlátozással van fenyegetve, a gyűlés a párviadal ellen, állást foglal, és miután a párbajok megszaporodásának és állandó szokásként fenntartásának okául a törvények e vétséggel szemben feltűnő enyheséget és az egyéni becsületnek a törvény által meg nem felelő védelmét ismeri el.
Kérelmet nyújt be Nagyvárad város törvényhatóságához, melyben feliratot kér küldeni a magyar országgyűléshez az iránt, hogy a magyar büntetőtörvénynek a becsületsértésre és rágalmazásra vonatkozó rendelkezései szigorítását, a párviadal önálló vétségként minősítése eltörlését, és az emberölésre és testi sértésre fennálló szabályok alá sorozását törvényileg kimondatni indítványozza.
A határozati javaslatot nagy lelkesedéssel fogadták, s kibővítették Edelmann Menyhért dr. azon indítványával, hogy Nagyvárad város a többi törvényhatóságot is kérje föl hasonló fölirat intézésére.
Szilassy József ácssegéd a szociáldemokrata munkások nézetét tolmácsolta talpraesett, értelmes beszédben, melyet megtapsoltak.
Halász Lajos dr. Vázsonyi fellépésének bátorságát és jelentőségét emelte ki. Stern Hermann nagy tetszéssel fogadott beszédében a mozgalom kezdeményezőinek, Bíró Lajosnak, Ady Endrének s Halász Lajosnak mondott köszönetet.
Bíró Lajos tartalmas, tüzes beszédben szólt a népgyűlés tárgyához, s köszönte meg a megjelenteknek az érdeklődést.
Berkovits dr. elnök ezután bezárta a vitát, s mély fejtegetésekben summázta a kérdés mivoltát s megoldása módját, megköszönte az érdeklődést, s a népgyűlést föloszlatta.
A Vázsonyi Vilmoshoz intézett távirat így hangzik:
Vázsonyi Vilmos
képviselő
Budapest
Mai népgyűlésünk ezrekre menő közönsége egyhangú lelkesedéssel üdvözli önt a párviadal ellen, a polgári egyenlőség és szabadság védelmében tanúsított korszakalkotó fellépésért és szilárd kitartásáért.
Nagyvárad, 1901. dec. 8.
dr. Berkovits Ferenc elnök, Bíró Lajos jegyző, Dési Géza dr., Stern Hermann, Várady Zsigmond dr., Ady Endre, Halász Lajos.
NN 1901. december 10. 3.