147. A mai városatya választások

Ím felvirradt végre a dicső nap hajnala, annyi szemérmetlenül tolakodó és hetek óta hangosan stréberkedő polgártársunk sóvárogva várt dicsőséges napja. Megtudjuk tehát a mai nap alkonyatán, hogy kiket tartott érdemesnek arra Nagyvárad polgársága, hogy a következő hat esztendőben Nagyvárad közügyeit intézzék és ellenőrizzék.

És megtudunk sok egyebet, mely egyúttal megadja a választ azon reményekre, amelyeket Nagyvárad város jövőjéhez és fejlődéséhez fűzünk. Megtudjuk, hogy az egész országot beburjánzó és sajnos már nálunk is elplántált reakcionárius törekvésekkel szemben elég erős-e még Nagyvárad szabadelvű polgársága, hogy megvédje a liberalizmus ügyét. Elég erős-e arra, hogy útját állja a reakciónak, mikor már a városházára is fel akar tolakodni, és ott döntő szerepet kíván magának biztosítani a városi ügyek intézésében. Elég erős-e arra, hogy egyik helyi klikkre se hallgatva, a maga tiszta meggyőződésével lépjen az urna elé, és olyan jelöltekre szavazzon, akiknek szabadelvűségéhez semmi kétség sem fér.

Nem látunk semmi veszedelmet abban, hogy a mai választásnál nem győz az a kormánypárt, mely el tudja ejteni Pallay Lajost a dr. Hoványi Gyula kedvéért, valamint a negyvennyolcas párt győzelmének se tudnánk örvendeni. A mi örömünk csak akkor volna teljes és tökéletes, ha a választás eredményeképpen azt konstatálhatnók, hogy művelt, érdemes és mindenekelőtt szabadelvű gondolkozású polgárok lettek a törvényhatósági bizottság tagjaivá megválasztva, tartozzanak ezek az urak bármelyik párthoz is.

És különben örvendetes eseménye volna a mai választásnak, ha a polgárság higgadt gondolkozása és józan ítélete csúfosan elbuktatná az önjelöltek és némely* hivatalos listába is belekapaszkodott ama ifjabb és idősebb strébereket, akiket beteges ambíció láza üldöz a mindenáron való közszereplésre, akik hetek óta a legízléstelenebb módon reklamírozzák magukat, nem röstellnek házról házra járni és kunyorálni tisztelt polgártársaiktól a voksokat, holott se hivatottságuk, se képességük nincs arra, hogy a törvényhatósági bizottságban helyet foglaljanak, és ott a polgárság érdekeit képviseljék.

Talán éppen ettől a csúf városi zajtól, az önjelöltek ez inesztétikus versengéseitől riadtak vissza Nagyvárad műveltebb érzésű polgárai, akiknek tudására, tapasztalatára és szakértelmére bizony nagyobb szüksége lett volna a mi városi közügyeinknek, mint ama szürke, jelentéktelen bácsikra, akik talán emészteni se tudnának jól, ha nem lennének városatyák. Ha végigolvassuk a hivatalos és nem hivatalos listákat, amelyek most ezrével kerülnek forgalomba, bizony sajnálkozva olvassuk ott sok jelentéktelen, értéktelen úr nevét, akiknek a hiúságukon és szereplési viszketegségükön kívül semmi jogcímük sem lehet a városatyaságra, míg közéletünk olyan kiválóságai, aminő dr. Nagy Ernő, dr. Edelmann Menyhért, dr. Imrik Péter, dr. Berkovits Miklós, Mayer László dr., ifj. Rimanóczy Kálmán és még igen számosan csak felemlítve sem lettek a pártok és klikkek gyűlésein.

Ezek helyett szürke, komor képet fest elénk a mai választási csata, amelyért bizony valami fölöttébb lelkesedni nem érdemes. Talán ezen az egészségtelen, zavaros állapoton is segít az idő, mely most – valljuk be – a szemérmetlenül tolakodó strébereknek kedvez inkább, mint a diszkréten fáradozó becsületes munkának és igazi polgári erénynek. Majd ha kitisztul ez a mostani politikai és társadalmi káosz, nyíltabb és egészségesebb pártviszonyok alakulnak, az új szellem és az elvekben eszmékben gyökerező új erő elsöpri talán azokat a léha parazitákat, akik fölös számmal érvényesülnek most a közéletben mindenütt, a politikában éppúgy, mint társadalmi vagy autonómiai téren.

Addig is egyre ügyeljünk, hogy legalább a minden oldalról álutakon fenyegetett szabadelvűség ügye ne szenvedjen súlyos vereséget a mai választás alkalmából. És ezért különös gonddal és lelkiismeretességgel gyakoroljuk a mai napon alkotmányos jogunkat. Az a szavazó lap, amelyet ma az urnába dobunk, legyen kifejezője liberális érzésünknek, mert ha e tekintetben össze nem tartunk, a reakciónak a városházára való tömeges felvonulása súlyosabb vereséget fog jelenteni, mint amilyet a legutóbbi képviselőválasztások alkalmával szenvedtünk.

Erős a hitünk, hogy Nagyvárad művelt, szabadelvű polgársága tisztán látó szemmel, meg nem tántorítható igaz meggyőződéssel fogja gyakorolni alkotmányos jogát a mai napon a köz javára.

NN 1901. december 15.

Jegyzetek

147. A mai városatya-választások. NN 1901. dec. 15. 1. – vezércikk

* Eredetiben: mélyen

A névtelen cikk gondolatilag és stilárisan is Ady keze nyomát viseli magán. Pallay Lajos elejtését dr. Hoványi Gyula kedvéért nem először teszi szóvá. Stílusjellegzetességek, mint „konstatálhatnók”, „erős a hitünk” stb. is őt idézik.

dr. Nagy Ernő: jogakadémiai tanár – dr. Edelmann Menyhért: orvos – dr. Imrik Péter: táblabíró – dr. Berkovits Miklós: orvos – dr. Mayer László: orvos – ifj. Rimanóczy Kálmán: építési vállalkozó.




Hátra Kezdőlap Előre