179. A bluette

Eddig még csak újságírók mulattak maguk között az alábbi kis apróságon.

Várady Zsigmond dr., aki most annyit fáradt a szenzációs protestáns hangverseny sikerén, mint aki csakugyan érti a siker titkát, arra vigyázott legjobban, hogy a reklám teljes legyen. Kifogyhatatlan volt az ötletekben. A múltkoriban például egy nyílttéri közleményt hozott egyik laptársunk. Írója bizonyos Borsos úr, meginterpellálja a hangverseny rendező bizottságát bizonyos bluette dolgában. Erre az interpellációra válasz következett. A közönség jól mulatott. Nyilvánvaló, hogy Borsos úr a Holdban lakozik, de [a] protestáns hangverseny fényes lesz. Egyik, különben igen előkelő aradi laptársunk azonban nem vette észre a tréfát. Egész komolyan leközölte a nyilatkozatokat. Komoly morált is fűzött az esethez. Végül konstatálta, hogy Borsos megérdemelte, amit kapott. Ez a mulatságos beugrás csak úgy lett volna teljessé, ha – mint néhány nagyváradi bohém tervezte – Borsos nevében táviratilag lovagias elégtételt kérnek az aradi lap szerkesztőjétől. Így lehetett volna a nem létező Borsos az, akinek lenni sok létező ember vágyik: krakéler párbajhős…

NN 1902. január 26.

Jegyzetek

179. A bluette. NN 1902. jan. 26. 3. – Nagyváradi Krónika. Nagyváradi tarkaságok

Ady szerzősége mellett szól beavatottsága a protestáns hangverseny ügyeibe és a Várady iránti rokonszenv.

bluette: rövid énekes színjáték, kabarétréfa.




Hátra Kezdőlap Előre