317. Tapolczay második vendégjátéka

Tapolczay Dezsőre, a vígszínházi stílusra sem mondhatunk újra nagyobb dicséretet, mint hogy A páholyról tegnap óta éppúgy több véleményünk van, mint tegnapelőtt óta A kis mamáról. A páholy – eljátszva lelkiismeretes, normális tempóban – általában unalmas, néhol ízléstelen, egyik-másik részében bolondosan kacagtató, de mindig német darabként hat. Ezt a darabot ízléssel, gyorsasággal kell megkorrigálni, végig mulatságos, jó darabbá tenni. Tapolczaynak magának sikerült ezt megcsinálni. Kergette a többi szereplőket s a darabot. Egyébként tegnap is nagy intelligenciájával, ízlésével, egyéni szeretetreméltóságával s ötletességével hódította meg a közönséget Tapolczay Dezső. Ismét tapsolták, ünnepelték lelkesen. A páholyok s földszinti helyek elsősorban. A többi szereplők ismét a régi jók. Somogyiné, E. Kovács Mariska, Krasznay, Bognár, Erdélyi, Deésy, Bérczi stb. excelláltak. Végül egyszerűen konstatáljuk, hogy Tapolczay Dezső vendégszerepeltetésével újra szép és kedves dolgot mívelt a színház. A két este sikerére büszkén tekinthet Tapolczay s megelégedéssel a közönség.

NN 1902. február 13.

Jegyzetek

317. Tapolczay második vendégjátéka. NN 1902. febr. 13. 6. – Színház

Feltehetően ugyancsak Ady írt Tapolczay második fellépéséről is. Erre vall a német darab pejoratív értelmű minősítése, és az előző napi előadásokra való utalások.




Hátra Kezdőlap Előre