Megjelenés
Első megjelenés: VÚ 1907. július 28. 54. évf. 30. sz. 594–95. – Ady Endre – További megjelenés: Szil 1908. augusztus 27. XXVI. évf. 35. sz. 1. – Tárca – Ady Endre – Kötetben: VA1 (1908) (Az ős Kaján ciklus) 78–79.; VA2 (1910) 47.; VA3 (1910) 47.; VA4 (1918) 47.; VA5 (1919) 61. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 60.
Szövegkritika, szövegváltozatok
Alapszövegünk: a VA2-ből.
A VA1 korrektúrájában (PIM A. 126/1.) Ady a 8. sor elején a sajtóhibás á-t a-ra javította, a 9. sor és a 22. sor végén a vesszőt pontra cserélte. A VA3 korrektúrájában (OSzK Fond. Hung. 1731.) a 7. sorban a szigorú hosszú ú-ját rövid u-ra, a 11. sorban az Ugy rövid U-ját hosszúra, a 14. sorban a Pirral rövid i-jét hosszúra javították, a 17. sor végére vesszőt tettek.
Javításaink:
11 A sor elején a rövid U-t a korábbi szövegközlésekkel egyezően hosszúra javítottuk.
18 Az alapszöveg különírt Föl-föl tekintve alakját, mint öröklődött sajtóhibát korrigáltuk: Föl-föltekintve, mert Ady helyesírási gyakorlatára általában az igekötő és az igei határozó összekapcsolása jellemző.
Keletkezéstörténet
Földessy Gyula a verset párizsi keletkezésűnek mondja. (Földessy: Amt 74.) Ellentmond ennek az a tény,
hogy a vers Ady Párizsból való hazatérése után több mint egy hónappal jelent meg a VÚ-ban. Nem valószínű,
hogy a szerkesztőség,
melynek irányítója Schöpflin Aladár volt, ilyen sokáig fektette
volna a költeményt. Ekkor már javában folytak a tárgyalások a VA-ról Ady és a Franklin Társaság között,
mely a VÚ-ot is kiadta. Ennek ellenére nem kizárt,
hogy a vers párizsi fogantatású,
legalábbis párizsi emlékeket idéz.
A halál motívum ebben a versben is jelentős szerepet kap,
az ember ki van szolgáltatva az őt körülvevő világnak. „A kacaj jelölte többnyire a dolgok,
a világ érzéketlen,
hűvös közönyét,
a halál közönyét – írja Ady hasonló tárgyú verseiről Király István. – A személyes élet vágyaira,
törekvéseire nem együttérzően: fölényesen,
kacagva,
idegenül nézett a mindenség.” (Király I. 486–87.)
|