A nyári délutánok

Mikor az Ég furcsa, lila-kék
S találkákra mennek a lyányok,
Óh, be titkosak, különösek
Ezek a nyári délutánok.
Járunk bolondul és ittasan
Nagyvárosi utcákon égve,
Fekete, szigorú vonalak
Rajzolódnak a nyári Égre.
A város árnyas és remegő.
Ezer tornya, kéménye, karja
Úgy mered a csókos Ég felé,
Mikéntha ölelni akarna.
Mint zavarodott szerelmesek,
Pirral s pihegve szemben állnak
Az Ég s a város. Szívük dobog
Vad ritmusára a Halálnak.
Szemünk könnyes, mégis nevetünk
Föl-föltekintve vágyva, félve
Arra, ki szép s kit nem ismerünk,
Hideg szeretőnkre, az Égre.
S ott fenn az Égen, ott valahol,
Egy-egy pillantást visszavetnek.
Sírván nevetünk az Ég alatt
S ott fenn, ott fenn, ott is nevetnek.



Megjelenés

Első megjelenés: 1907. július 28. 54. évf. 30. sz. 594–95. – Ady Endre – További megjelenés: Szil 1908. augusztus 27. XXVI. évf. 35. sz. 1. – Tárca – Ady Endre – Kötetben: VA1 (1908) (Az ős Kaján ciklus) 78–79.; VA2 (1910) 47.; VA3 (1910) 47.; VA4 (1918) 47.; VA5 (1919) 61. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 60.

Szövegkritika, szövegváltozatok

Alapszövegünk: a VA2-ből.

A VA1 korrektúrájában (PIM A. 126/1.) Ady a 8. sor elején a sajtóhibás á-t a-ra javította, a 9. sor és a 22. sor végén a vesszőt pontra cserélte. A VA3 korrektúrájában (OSzK Fond. Hung. 1731.) a 7. sorban a szigorú hosszú ú-ját rövid u-ra, a 11. sorban az Ugy rövid U-ját hosszúra, a 14. sorban a Pirral rövid i-jét hosszúra javították, a 17. sor végére vesszőt tettek.

Javításaink:

  • 11 A sor elején a rövid U-t a korábbi szövegközlésekkel egyezően hosszúra javítottuk.

  • 18 Az alapszöveg különírt Föl-föl tekintve alakját, mint öröklődött sajtóhibát korrigáltuk: Föl-föltekintve, mert Ady helyesírási gyakorlatára általában az igekötő és az igei határozó összekapcsolása jellemző.

Szövegeltérések:

2. találkára Szil VA4 VA5
    lányok, Szil VA1
5. bolondúl s Szil
7. szigoru VA3 VA4 VA5
9. remegő,
11. Ugy VA3
14. Pírral Szil VA3 VA4 VA5
15. Város. VA4 VA5
    Szivük
16. halálnak.
17. nevetünk, VA3 VA4 VA5
18. Föl-föl tekintve VA1 VA3 VA4 VA5
22. visszavetnek,

Keletkezéstörténet

Földessy Gyula a verset párizsi keletkezésűnek mondja. (Földessy: Amt 74.) Ellentmond ennek az a tény, hogy a vers Ady Párizsból való hazatérése után több mint egy hónappal jelent meg a -ban. Nem valószínű, hogy a szerkesztőség, melynek irányítója Schöpflin Aladár volt, ilyen sokáig fektette volna a költeményt. Ekkor már javában folytak a tárgyalások a VA-ról Ady és a Franklin Társaság között, mely a -ot is kiadta. Ennek ellenére nem kizárt, hogy a vers párizsi fogantatású, legalábbis párizsi emlékeket idéz.

A halál motívum ebben a versben is jelentős szerepet kap, az ember ki van szolgáltatva az őt körülvevő világnak. „A kacaj jelölte többnyire a dolgok, a világ érzéketlen, hűvös közönyét, a halál közönyét – írja Ady hasonló tárgyú verseiről Király István. – A személyes élet vágyaira, törekvéseire nem együttérzően: fölényesen, kacagva, idegenül nézett a mindenség.” (Király I. 486–87.)

Irodalom

Földessy: Amt 68., 74.; Király I. 486–87.




Hátra Kezdőlap Előre