|
Kézirat: Autográf, ceruzával írt tisztázat, 1 fólió, 240 x 187 mm. Aláírás: Ady Endre. Cím: A ködbe-fult hajók. – A k fotókópiája a PIM-ben: A 250. Eredetije: Bárdos István (Torontó) tulajdonában. Vö. Scheiber Sándor: Magyar írók kéziratai Amerikában és Kanadában. Új Írás 1963. 1259–60. Első megjelenés: BN Esti lap 1907. szeptember 22. XII. évf. 226. sz. 2. – Ady Endre – („Uj versek” főcímmel A gazdagság álma és a Két hajdani szeretők című versekkel együtt harmadikként.) – Kötetben: VA1 (1908) (A Halál rokona ciklus) 17–18.; VA2 (1910) 13.; VA3 (1910) 13.; VA4 (1918) 13.; VA5 (1919) 16. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 45. Szövegkritika, szövegváltozatokAlapszövegünk a VA2-ből. A VA1 korrektúrájában (PIM A. 126/1.) Ady az 1. és 11. sor végén a pontot vesszőre cserélte, a 13. és 19. sor végén a kettőspontot vesszőre javította. A VA3 korrektúrájában a 11. sor sajtóhibáját javították, a 16. sor végén a vesszőt törölték. Javításaink:
Szövegeltérések:
KeletkezéstörténetA ködbe-fúlt hajók sors-vers, a szecessziós életérzésből fakadó Szépség utáni vágy s annak soha el nem érhetősége jut benne kifejezésre. Adyt e gondolat sokat foglalkoztatja. „Jaj, hogy elfut a tollam alól, / Ami igaz, ami esztelenül Szép” – írja az Egy csúf rontás c. versében 1906 decemberében. (A verset és jegyzetét l. e kötetben.) Vagy 1907 augusztusában, egy hónappal e vers születése előtt így fogalmazza meg ugyanezt a gondolatot A fiaim sorsá-ban: „Mindig őrülten szépet akarok / S gyáva kutyaként a vágyba halok.” A ködbe-fúlt hajók már azt a testi, lelki válságot mutatja, amely a költőben egy hónap alatt a Lédához való viszonyában és körülményeiben végbement. (L. e kötetben a Két hajdani szeretők c. vers jegyzetét, amely vers egy napon jelent meg a BN-ban A ködbe-fúlt hajók-kal.) A Brüll Bertához írt 1907. szept. 24-i leveléből a teljes letargia hallik ki: „Az úton sokszor fogott el sírógörcs – írja Nagyváradról Budapestre megérkezve –, s a végén egy borzasztó apáthia következett […] Nemcsak az idegeim szakadtak el, de elszakadt minden kötél.” (AEl I. 259–60.) E verset tehát a minden-mindegy érzése szüli, a Nihil, a Semmi utáni vágy. S itt egybekapcsolódik a költőnél a Semmi és a Szépség. Fél évvel korábban, Párizsban még így énekelt: „Fent, a Semmiben, fehér, szűz a világ. / Oh szép a Semmi, de jobb a valóság. / Jobb a sár, mint a köd s mint köd-kertben / A rózsák.” (Sárban veszett hó) (A verset és jegyzetét l. e kötetben.) Jelen versben már a valóság helyett a Semmit választja: Szeretek a Semmibe szállni, / Minden szépet, vakot, halálosat / Úgy szeretek. A hajó, a tengeren való utazás visszatérő motívum Ady költészetében. (L. pl. Léda a hajón, Vén faun üzenete stb.) Többen felfigyeltek rá, hogy A ködbe-fúlt hajók rokonságot mutat Baudelaire Le voyage (Az utazás) c. versével, különösen annak 8. részével. Szabó Richárd ezt írja ezzel kapcsolatban: „A halálba-utazás még gazdagabb költői kifejezést nyer Baudelaire egyik legszebb, legmélyebb versében, a Le voyage-ban. Ez a hosszú és különös, a gyermek reális képével kezdődő s elmosódó kontúrjaival halálgondolatba hajló vers több ponton is adhatott impulzusokat Adynak. Van benne valami, ami az Odüsszeá-ra emlékeztet […] a halál-kapitányos hajó ismeretlenbe való futása is a homéroszi alvilág felé való utazást juttatja eszünkbe.” (Szabó R. 48–49.) Az említett Baudelaire-vers 8. része így hangzik:
„Teljesen az itt vázolt képet mutatja A ködbe-fúlt hajók c. verse – folytatja Szabó Richárd. – A piros hajón kormányos áll: a víg Halál. Ady szeretne vele menni […] Tehát ő is az ismeretlent akarja, és úgy megy a halálba, mint egy szép utazásba, hol várja az új, az ismeretlen.” (Szabó R. 49–50.) Schöpflin Aladár az életvágy és a halál-gondolat paradoxonjára figyel fel Adynál: „A halál-gondolat egyszerre fokozza is, csökkenti is az élet-vágyat – írja –: az értékek gazdagabbaknak tűnnek fel, de kétségesebbek is […] Adyban állandóan benne élt ennek a nagy paradoxonnak a tudata, beleférkőzött minden más gondolatába, mint sötéten színező elem […] A halál nem az az ijesztő rémkép neki, amilyennek ábrázolni szokták. Nem alkot róla meghatározott, állandó képet, sem a görögök fáklya-oltó szép ifja, sem a keresztények szörnyű csontváza módjára. Szimbólumot csinál belőle is, néha sötéten jön, mint a felhő, néha vígan, heje-hujázva.” (Schöpflin 97.) MagyarázatÖldökötökön egy néma áll: a vers különleges szavát firtató kérdésre G. Z. [Gombocz Zoltán] monogrammal a következő válasz olvasható: „A szemöldök szó öldök tagja át van víve a piros hajóra, s annak az öldökén áll a víg Halál.” Magyar Nyelv XIII. évf. (1917) 95–96. – E jegyzetre Kovalovszky Miklós hívta fel a figyelmünket: köszönet érte. – A piros hajók öldöke tehát e hajók kiemelkedő része, kormányhídja.
|