[Debrecen, 1899. dec. 5–6.]
Édes Illim!
– Ady Endre Érmindszent, u. p. Érkávás (Szilágy m.) – Ez az én czímem holnaptól kezdve 2–3 hétig. Akkor közlöm hollétemet.
Magán a sor s várom ott levelét.
Én – mint megígértem minden három napban írok. Nem köthetem a maga kedves leveleihez, mert most már nem lesz módom a lapban jelezni.
Várom hát édes leveleit és azt hogy nemsokára talán vígabb dolgokat írhatok az én ismeretlen édes Illimnek.
A viszontlátásra!
Ezerszer csókólja a kezét
Endre
[Debrecen, 1899. dec. 5–6.]
K: MTAKK K 18/147 – 2 f. (r) – 110 x 149 mm – Összehajtott levélpapír – Tintaírás – V. I. sorszáma: 14. – Pr.: vétel V. I.-tól 1958.
M: EmlAE II. 280. (egy írásjel híján betűhű) – AEl I. 65. (mai helyesírással).
Ady tizennegyedik levelét, Debrecenből az utolsót, dec. 6-án, elutazása napján jelzi a lapban.
Akkor közlöm hollétemet: nagyváradi elhelyezkedése nyilván már végleges és biztos. Megmagyarázhatatlan, miért nem közli Varga Ilonával. Új lapjának, váradi szerkesztőségének címét legfeljebb hitelezői előtt kellett titkolnia. Erre utal is Érmindszentről küldött krokiversében (Falun). Felmerülhet, hogy Ady titkolózása Illi rejtőzködésére válasz. A titkolózást élete fordulatai körül más alkalommal is megfigyelhetjük: pl. 1903 őszén Váradot, terveiről hallgatva, kevesektől búcsúzva hagyja ott.