74. Ady Endre – Diósi Ödönnének

[Nagyvárad, 1903. szept. 30.]

Éjjel 1 1/2 óra. Édes Szent Asszonyom, az bánt most nagyon, hogy miért nem írtam egy órával előbb. Akkor elevenebben, biztosabban élt bennem mindaz, a mit Magával közölni akarok. Most nagy fáradtságot érzek. A hosszu nap nekem, mint a redakczió egyetlen „goj”-ának a nyakába sózott mindent s egyébként is igen kikészített idegekkel mentem neki a napnak. Sikerült ilyenformán agyondolgoznom, agyon<dolgoz>|:hajszol:|nom s a legutolsó órában agyonkocsiznom magamat s most fáradt vagyok, igen-igen fáradt. Sok minden történt. Alig várom, hogy elbeszéljem. Ugy fogok már Magával legközelebb találkozni, mint a ki végre kiszabadította Magát ebből az ocsmány, gyilkos piszokból. Valóságos fuldoklást érzek már s imádattal gondolok magára: a maga szent lénye siettette bennem a tiszta levegőre vágyakozást. No, nem bírom tovább. Áldassék Maga, édes Gyötrelmem és Üdvösségem, érte. Táviratát megkaptam s egy pár perczig rettenetesen megzavart. Ugy áll a dolog s erről ma akartam írni: a dolgok megérlelődése folytán én szombaton utazom fel s fentmaradok mindaddig, míg Maga fent lesz. Budapestről csak egy <egy> vagy két napra jövök ide s megyek haza, mint ezt már édes anyámnak megírtam. Addig itt „végintézkedések”-et teszek. Hiszen ugy szeretnék már fentlenni s mondani sokat-sokat Magának. Talán több hálálkodó és bizakodó dolgot, mint nyugtalanítót, kellemetlent. Kérem, Mindenségem, nyugtasson egy gyors levéllel, hogy ezt a tervem tudomásul veszi. Nem akarok papírra vetni semmit. Élő szóval mindent. Csupán annyit, hogy Jóskával ma beszéltem s bejelentettem holnapi vizitemet. Főképen – ugy látom – Berta hugocskája iránt nagy otthon az érdeklődés. Stern Marcziék hetekig itt maradnak. Ödön nem jött pedig vártam. Édes Egyetlen, várom írását. Megkínzottan is vágyódva és hálás imádással gondol magára s kíván jóéjszakát mindkettejüknek Ady.

 

[Címzés:]
  Őnagyságának
  Diósyné Brüll Adél
  urnőnek
  Budapest
  (Continental-szálloda) – Expressz



74. Ady Endre – Diósi Ödönnének

[Nagyvárad, 1903. szept. 30.]

K: OSZK – Fond 74/4/19 – Hajtott levélpapír borítékkal – 2 f (r-v) – 111 x 173, 93 x 116 mm – Tintaírás – Pr.: vétel Nádor Henriktől 1966. – Brüll Berta másolata: OSZK növn. 1946/21/14.

Dat.: fpb: Brassó–Budapest 903 szept 30 – épb: Bp. 903 okt 1 N 9.

M: RSle 155–156. – RAöl 415–416. – AEvl 53. – AEl I. 89–90. (hiányos szövegek).

hosszú nap: zsidó egyházi ünnep, Jom-Kippur ünnepe, abban az évben okt. 1-re esett. Az ünnepre készülődők már az előző bűnbánati napokon sem dolgoztak.

a maga szent lénye siettette bennem a tiszta levegőre vágyakozást: a Nagyváradon töltött négy év Ady életének, fejlődésének sorsdöntő szakasza volt (l. EmlAE II. 337–795.). Ezt maga a költő több nyilatkozatában elismerte (l. többek között a városból való távozása után megírt Búcsúzó-t: AEÖPM IV. 178.). De van bizonyíték arra is, hogy már megérkeztekor tudta: nem fog Nagyváradon megöregedni (l. a 32. sz. levelet). Tehetségének elismerése, növekvő népszerűsége ellenére már régen érezte környezete lehúzó, silány voltát. Táplálta ezt az érzést saját önpusztító, mámorhajszoló életmódja, rendezetlen, bohém életkörülményei miatti elégedetlensége is. Lírájának elapadása, költői kibontakozásának megtorpanása miatt is szenved, de az elhatározó lépésre csak a nagy szerelem adott akaraterőt.

Táviratát megkaptam […] rettenetesen megzavart: Léda valószínűleg ebben a táviratban jelenti be, hogy okt. 4-én utazik haza Pestről Párizsba. Ady Bécsig elkísérte.

megyek haza: Ady okt. 7-én hagyja el Nagyváradot, és hazautazik Érmindszentre.

Jóska: talán Brüll József, Diósiné Nagyváradon élő nagybátyja.

Berta hugocskája iránt nagy otthon az érdeklődés: A Brüll család nem töltötte együtt a nyarat abban az évben. Berta nagynénjével külföldi gyógyfürdőbe utazott, Diósiné Nagyváradon nyaralt. Berta külföldről hazatérve nővérét már Pesten találta, s ott is maradt vele, csak október első napjaiban utazott haza Nagyváradra.




Hátra Kezdőlap Előre