[Párizs, 1904. febr. 12.]
Tisztelt Uram, én d. u. 1/2 3–1/2 4 között a Grand Caféban vagyok. Délelőtt 2 óráig mindig odahaza. Lakásom 92 rue de Levis XVII., omnibuszon a Bastille–Wagram kocsira kell ülnie. Nagyon szeretnék Önnel személyesen is megismerkedni és találkozni. Igaz híve Ady Endre
[Címzés:]
G. Bölöny
etudient[!] en droit
Páris
160 rue Saint-Jacques
[Párizs, 1904. febr. 12.]
K: PIM – A.2/1 – Képeslap – République Francaise (carte postale – két nő gyermekkel (La Parenthése) – 1 f. – 91 x 143 mm – Ceruzaírás – Szöveg a lap képes oldalán – Pr.: vétel Bölöni Györgytől 1954.
M: Bölöni 24. – AEvl 101. – AEl I. 141–142.
Bölöni György (1882–1959): író, publicista, művészet- és színikritikus. Szilágysági származású (szilágysomlyói), Zilahon Ady Lajos osztálytársa a gimnázium felső négy évében. A jogásznak induló, de az irodalomhoz, a képzőművészetekhez és az újságíráshoz vonzódó diák már személyes megismerkedésük előtt figyelemmel kísérte Adyt, előbb talán mint példaképet, később mint pályatársat. 1903-ban a Magyarország tudósítójaként került ki a francia fővárosba. Itt keresi fel febr. 7-én kelt levelével Ady Lajos, és kéri, hogy – mint a párizsi életben járatosabb – legyen segítségére bátyjának (Bölöni 23.). Bölöni levelet írt Adynak, ő válaszolt. Néhány levélváltás után megismerkedtek. Ezzel kezdődött el a költő haláláig tartó szoros barátságuk és levelezésük, amely terjedelmében Diósinéé és Ady Lajosé után következik. Jellegében az utóbbihoz áll közel: egyoldalúan maradt fenn (Bölöni leveleiből kevés őrződött meg), tárgyköre a kapcsolattartás, komissiózás, – megbízás, baráti de határozott hangú utasítás a kéréseknek a végrehajtására – röviden, szinte távirati stílusban. Barátságuk alapja a szülőföld és iskola azonosságán, a világnézeti egyetértésen kívül a feltétlen hűség és szolgálatkészség, amellyel Bölöni a famulusi szerepet vállalta. Az együtt töltött évekről Az igazi Ady c. könyve szól, amelyben az Ady-levelek többsége is olvasható. Az első személyes találkozás bonyodalmát Bölöni írja le könyvében (Bölöni 24–25.). (L. még EmlAE III. 36–40.; Király I. 43–46.)
Grand Café: Ady az első hetek után ebben a kávéházban üti fel tanyáját (a magyarok Szabolcska Mihály verséből ismerték), itt írja a leveleit, s a postai bélyegző tanúsága szerint a Grand Hotel postáján adja fel. Ez az egyik postahivatal, ahova majd távollétében Diósinénak a poste restante leveleket küldi.