[Budapest, 1906. márc. 10. előtt]
Édes drágám, mindenem, Egyem,
nem ez a válaszom. Hiszen sokat akarok írni, sokat kell írni. Sohse volt Maga még annyira az én életem, mint most. Nem töltötte be még soha Maga ugy, minden percemet, mint most. Ne haragudjon, ha bolond, szomoru föllobbanásomban vádoltam a multkor. Nagyon féltem Magát – még a maga s az önmagam gondolataitól is. Holnap szaladok le Váradra s talán ott írom meg azt, ami valamennyire beszámol Magának az én csak Magáért élt életem egy-két epizódjáról, sovárgásairól, kínjairól. Ne adj el könnyen. Szeress. Kérlek, kérlek. Ezer csókkal
[Budapest, 1906. márc. 10. előtt]
K: OSZK – Fond 74/4/33 – Hajtott farostmintás vízjelű levélpapír – 2 f. (r) – 170 x 224 mm – Tintaírás – 1. f. r-n a felső margón Révész Béla rájegyzése: Ne adj el könnyen – Pr.: vétel dr. Nádor Henriktől 1966. – Brüll Berta másolata OSZK növn. 1946/21/43 – Pr.: a másoló ajándéka 1946.
M: RSle 188. – RAöl 450–451. – AEl I. 194. (1905. dec.)
A levél keltezése bizonytalan. Révész a „Keltezés nélküli levelek” csoportjában közli. Belia György datálását nem lehet elfogadni: 1905 decemberében Brüll Berta nem volt Váradon, Patosfán tartózkodott. Mit keresett volna Ady özv. Brüll Sámuelné társaságában? Baráti kapcsolat őt Brüll Bertához fűzte. Ő azonban november közepe és február közepe között távol volt, a levél tehát csak hazaérkezése után íródhatott.
bolond, szomoru föllobbanásomban vádoltam a multkor: talán még a 251. és 256. sz. levélben olvasható és a jegyzetben magyarázott afférra vonatkozik ez a mentegetőzés is. – Nem tudjuk melyik lehet, létezik-e egyáltalán a Váradról ígért levél.
Holnap szaladok le Váradra: 1906 elejének útiterveiből – úgy tűnik – az valósul meg, amely márc. 10-vel kezdődően kb. két hétig tartott, s talán nagyváradi látogatással indult (l. a következő és a 263. sz. levél jegyzetét).