282. Ady Endre – Ady Mariskának

[Budapest, 1906. jún. 13. előtt]

Édes Mariskám,

a rokonsági viszonyt valóban nem tartom sokra, de téged szeretlek s ennek az érzésemnek a rokonság sem ártott. Egyébként is kedves, szimpatikus híreket hallok itt rólad s igazán szerettelek volna látni. Nem rajtam mulott, de a körülményeken, hogy nem találkozhattunk. Küldd el a novelláidat, de előre mondom, hogy lelkiismeretes, de nagyon szigoru leszek. El ne téríttesd magad a fáradságos, bus, de mégis köteles, józan élettől, ha nagy okod nincs reá. Az a talentum valódi legyen ám! Még így is átok. Ám várom az írásokat. Írd meg, hogy élsz? Mit akarsz? Miben lehetek talán segítségedre pályád dolgában? Isten veled, szeretettel ölel

Endre.



282. Ady Endre – Ady Mariskának

[Budapest, 1906. jún. 13. előtt]

K: MTAKK K 21/81 – Hajtott Fortuna vízjeles, sorvezető-vonalas, hátoldalán ragasztott BN levélpapír (l. a 181. sz. jegyzetet) – 1 f. (r) – 180 x 232 mm – Tintaírás – A levélpapír hátoldalán két oszlopban ismeretlen írással (Ady Mariskáé?) novellacímek (?); alattuk más írással: Ha csak erre vár Ady, Hát lám küldi Várady; M[agyar]panit, 1915. II. 27. – A nyomtatott dátumrész kiegészítése ismeretlen írással: 6 junius 20 – Pr.: vétel Vincze Gézánétól 1967.

M: EmlAE I. 36. – AEl I. 213.

Ady Mariska (1888–1977): utóbb Landt Lajosné, tanítónő, a költő unokatestvére: Ady Lőrinc bátyjának, Sándor hadadi jegyzőnek a lánya. Ady Mariska Pesten végezte a tanítóképzőt (valószínűleg 1904–1905-ben), de unokabátyjával nem sikerült találkoznia. A levél előzményét így írja le Kovalovszky Miklós gyűjteményében megjelent emlékezésében: „Mikor kikerültem az intézetből és írogatni kezdtem, néhány novellámat elküldtem neki bírálatra. De előbb levélben érdeklődtem, hogy elfogadja-e? A két család édesapám halála után térben és lélekben is messze szakadt egymástól, s így levelemben azt írtam, hogy nem mint »rokon«, hanem mint verseinek egyik csodálója fordulok hozzá. Erre a levelemre a következő sorokkal válaszolt 1906. június 20-án, a Budapesti Napló levélpapírján.” A levél szövege után még megjegyzi: „A novellákra nem válaszolt, de elküldte őket a Szilágy akkori szerkesztőjének Dr. Both Istvánnak, aki sorban közölte mindegyiket.” (L. EmlAE I. 36.)

A levél kelteként megjelölt napon, jún. 20-án érkezett Ady Párizsba. Lehetetlen, hogy a BN levélpapírra írt levelet ott adta volna fel. 16-án már elindult a francia főváros felé. A megírás és feladás tehát legfeljebb június első felének valamelyik napján történhetett. (Kimozdítva eddigi biztosnak tartott helyéről, a keltezés így bizonytalanná vált. Fokozza a bizonytalanságot, hogy a levélpapír, amelyre a levél írva van, szűk időközben, 1905 tavaszán–nyarán fordul elő Ady levelezésében.)

El ne téríttesd magad a fáradságos, bus, de mégis köteles, józan élettől, ha nagy okod nincs reá. Az a talentum valódi legyen ám! Még így is átok: Kovalovszky a levélhez fűzött jegyzetben (uo. 41–42.) a helyek felsorolásával rámutat arra, hogy Ady többször tesz vallomást az írói pálya, az íróság „átkos gyönyörűségéről és gyötrelméről” a maga életére utalva. – Ady Mariskának versei és novellái jelentek meg erdélyi lapokban és egy-egy önálló kötetben is.

Később is váltottak levelet (ez majd az 1913. évi kötetben kap helyet). Ady Mariska levelei közül egy sem maradt meg.




Hátra Kezdőlap Előre