[Párizs, 1906. aug.]
Kedves és tisztelt Barátom,
ugy-e nekem is szabad kedvem szerint így szólítanom Önt, aki nekem, a már-már önmagát-vesztettnek, valamikor annyi bátorítást adott.
Lássa: kérem valamire. Párisban bujtam el s nem szeretném, ha elszakadnék a kevesektől, akikkel otthonról törekvés és kudarc, remény és reménytelenség összeköt.
A B. Napló csak némileg tart közösségben hazaáruló bajtársaimmal. Szeretném a Huszadik Századot olvasni. A legutolsó három számot s a<z> következőket. Vessen reám adót érte. Talán írhatnék innen valamit. De küldesse nekem, ha teheti.
Mi lessz[!] otthon? Önök tudnak még remélni? Szeretettel üdvözli tisztelő híve
Ady Endre
3 Rue Casimir-Delavigne.
(Péntek.)
[Párizs, 1906. aug.]
K: OSZK – növn. 1950/63/9 – Hajtott levélpapír – 2 f. – 1. f.: r; 2. f.: r – 135 x 182 mm – Tintaírás – Az 1. f-n oldalszám: -1- – Pr.: Moór Jolán ajándéka 1950.
M: AEvl 102. (1904 eleje) – AEl I. 219. (1906. aug.)
A B. Napló csak némileg tart közösségben hazaáruló bajtársaimmal: Ady itt a lap szerkesztőségének és munkatársainak darabont múltjára utal. A darabont kormány támogatóit és híveit a koalíciós pártok politikusai és a sajtójuk hazaárulóknak nevezte.
Talán írhatnék innen valamit: Ady második párizsi útja idején nem írt a Huszadik Századba.
Mi lessz[!] otthon? Önök tudnak még remélni?: Az 1905. januári országgyűlési képviselőválasztáson a nemzeti koalíció (legnagyobb pártja a függetlenségi – 48-as – párt) legyőzte a harminc éven keresztül kormányt adó szabadelvű pártot. Az 1906. májusi választásokon az egyesült ellenzék újabb győzelmet aratott, s megalakult az új kormány. A politikai radikalizmus hívei kudarcként élték meg a nemzeti jelszavakkal politizáló maradiság sikerét. (L. a 231. sz. jegyzetet.) – Somló válaszát a levélre és Ady kérdésére l. 313. sz. alatt.