420. Ady Endre – Bíró Lajosnak

K: OSZK – növn. 1958/23/42 – Hajtott levélpapír – 2 f. – 1. f.: r; 2. f.: r–v – 112 x 174 mm – Tintaírás – Pr.: Bíró Lajosné ajándéka 1958.

M: Lengyel 364. (1907. ősz) – AEl I. 261–262. (okt.)

Vezér Erzsébet az AEÖPM IX. kötetének jegyzet-előszavában (384.) a cikkek rendjén adódó életrajzi eseményeket időrendbe szedve megállapítja, hogy okt. 8. és 13. között a BN-ban nincs Ady-cikk. Az okt. 16-án megjelent Baj van a paraszttal c. cikkében pedig ez a mondat olvasható: „hogy otthon jártam”. Ebből arra következtet, hogy a két dátum között Ady szülőfalujában volt. Ennek látszólag ellentmond, hogy az okt. 10-én a BN-ban Ady Endre aláírással megjelent Bonda néni két menye c. érmindszenti tárgyú novellájában ezt olvassuk: „Bonda néni még talán ma is él, elfelejtettem róla kérdezősködni, mikor otthon jártam.” (AEön 760.) A levélből és e jegyzetből kiderül, hogy a novellát elindulása előtt adhatta le a szerkesztőségbe, előre teljesítve a hétközben esedékes feladatot. Az érmindszenti utat bizonyítottnak véve, magyarázatra szorul a Nagyváradon feladott levél. Adynak okt. 8-án vezércikke jelenik meg a lapban. Még aznap, vagy cikkét előre megírva, okt. 8. előtt elindult szülőfalujába, de már a hét közepén Váradon kellett lennie. (Ez volt az első látogatása a kínos – szept. 21–22-re tehető – összeveszés és az azt követő okt. 1-i bocsánatkérés után. L. a 415–417. sz. leveleket.) Útját rövidebbre tervezte, azért kényszerült Bírónak Váradról mentegetőző levelet írni.

már holnap ott lesznek vasárnapi verseim, hírcikk s esetleg valami riport. A verseket kényszerűségből írom, mert megint olyan zavart voltam, hogy Lellei András helyett Ady Endrét írtam utolsó tárcám alá: a kiemelt rész rávilágít Ady kötelezettségeire a lapnál és arra az aggályos lelkiismeretességre, amivel azokat teljesíteni igyekezett minden körülmények között. Minden második vasárnap verseket kellett írnia a tárcarovatba; a közbeeső vasárnap teljes névvel aláírt novellát adott ugyanoda; hétközben rendszerint Lellei András álnévvel jelent meg novellája, (ezek voltak a külön 10 Ft-tal honorált írások); az aláírás jelezte a megkülönböztetést a kötelező és a külön fizetett novellák között (l. Lengyel 195–196.).

A novellák és a versek bibliográfiai adataiból megállapítható, hogy a levélben írt „szabálytalanság” (névvel aláírt hétközi novella s az ezt követő vasárnap versek) azon az őszön kétszer fordult elő: szept. 20. ill. 22-én és okt. 10. ill. 13-án. Ady mindkét alkalommal volt Váradon. Abból, hogy már egyszer előforduló tévedés megismétlődéséről van szó, arra következtethetünk, hogy a Bírónak írt levél októberi. Abból pedig, hogy Ady Pestre érkezését 12-re (szombatra) reméli, az következik, hogy levelét 10-én fel kellett adnia. Nehezebb megmagyarázni azt a kitételt, hogy a verseket kényszerűségből írja. (A Váradról küldött versek: A nagy Pénztárnok, A magyar Messiások, A Halál-árok titka.) A versek mindkét alkalommal esedékesek lettek volna. A mondatot úgy lehet értelmezni, hogy a kieső Lellei András aláírású novella helyett írta a verseket. S hogy ezeket többletnek tekintette, az azzal magyarázható, hogy a versek és novellák megjelenési ritmusában van egy zökkenő: szept. 22. után egy héttel megint van vers, igaz csak egy: Az alvó csók-palota. Ady talán ezzel vette letudottnak a versírási penzumot. A levél októberi kelte mellett szól az is, hogy szept. 17. és 21. között minden nap, naponta többször is ír a BN-ban. A levélben jelzett hírcikk és riport nincs a lapban.