Kézirat, kiadások, fordítások

A kőszívű ember fiai c. regény kézirata bizonyos kihagyásokkal a Petőfi Irodalmi Múzeumban található. A Jókaitól és idegen kéztől származó fekete tintás, ill. ceruzás javításokkal megtűzdelt K A Hon folytatásos közlésének nyomdai kézirata. A K az első kötet anyagából a következő részeket tartalmazza:

A második kötet anyagából a K a következő részeket tartalmazza:

A kőszívű ember fiai c. regény a Hon 1869. évfolyamának a reggeli kiadásában jelent meg 131 folytatásban a következő részletezés szerint:

Kötetkiadások

Szemelvényes kiadás

Az eredeti szöveget lerövidítette és jegyzetekkel kísérte Németh László. Bp. 1948. Püski 128. | Irodalmi olvasmányok 8. |

E kiadásból teljes egészében kimaradtak és csupán tartalmi összefoglalás révén szerepelnek a következő fejezetek: II, III, VI, VII, XIV, XVI, XXII, XXIV, XXVI, XXVII, XXVIII, XXXII, XXXIII, XXXIV, XXXVII, XLI, XLIII, XLVII, XLVIII. A többiben is igen gyakoriak az áthidalások. A mű nem Németh Lászlótól, a kiváló írótól származik.

Részletek

Részletek jelentek meg a regényből a következő helyeken:

I.

Az Igazmondó Isaszegh és hősei (1849. ápril 6.) címen közli A királyerdőben c. fejezet egy részét (1874. máj. 17. 20. sz. 154–55.) a „Már hat órája, hogy küzdenek” kezd. mondattól a fejezet végéig. Az egy-két sajtóhibával közzétett részt Jókai egy bizonyos mértékig megváltoztatja. A változtatás célja nyilvánvaló: Jókai igyekszik személyteleníteni az eseményeket s így a közölt rész nem hat regényrészletként, hanem a csata történeti rajza lesz.

„Az egyik Baradlay Richárd, a másik Palvicz Ottó” kezd. mondat elmaradt.

Palvicz Ottó helyett A német tiszt, Richárd helyett a magyarnak szó szerepel.

Pál vitéz helyett a magyar tiszt szolgája szerepel.

Richárd helyett az ura szó szerepel.

A „Palvicz Ottót is ők vették fel. Még élt.” mondat elmaradt.

Az „Ez történt a Királyerdőben.” mondat helyett a következő szerepel: „Ez történt 1849. april 6-dikán a Királyerdőben.”

II.

A Jókai által írt és 1894-ben megjelent Ünnepi olvasmányok az ifjuság és a nép számára c. kötet a Nemzeti hadsereg c. fejezetet közli.

III.

Jókai az Ezernyolcszáz negyvennyolc c. emlékalbumban (Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története képekben. Egykorú képek, okiratok, eredeti kézirások, ereklyék, nevezetes nyomtatványok, kiáltványok, művészi emlékek. Szerkesztették Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor: Bp. 1898.) némi szövegmódosításokkal és betoldásokkal J. M. kézjeggyel a következő részeket közli A kőszívű ember fiai c. regényből.

1. A 23. lapon a Tavaszi napok c. fejezetben levő, a „Melegség és delej” kezd. mondattól a „Baradlay Jenő egészen” kezd. mondatig, A „Hisz a föld közeledik” kezd. mondattól a mintegy nyolc sornyi regényen kívüli szöveg betoldásával a „Március tizenötödike” kezd: mondatig:

2. A 100. lapon az Egy nemzeti hadsereg c. fejezet elejétől az „Egy ügyvéd ott hagyta” kezd. mondatig. Az „Elmentek az ügyvédek” kezd. mondattól az a „kiknek nagy része” kezd. félmondatig. Az „Egy főúr maga” kezd. mondat eleje a „másik huszárezredet” kezd. részig. A „Nem volt fegyver” kezd. mondattól az „Elfogyott, s nem volt kapható” kezd. mondatig. „Az egyházak odaadták” kezd. mondat. „A ma alakult” mondattól a „nem gúnyoltak senkit” kezd. félmondatig. „A tiszt jó pajtás” kezd. mondattól a „Nem volt szökevény” kezd. mondatig. „A papok a hős erényeket” kezd. mondat. Mintegy három sornyi betoldás után „S a költő, ki” kezd. mondattól a „Jól van” mondatig.

3. A 101. lapon a „Hát a pénz?” kezd. mondattól a „Senki sem kétkedett” kezd. mondatig. Az „Igy áll fönn a nemzeti” kezd. mondattól egy mondat betoldása után a „Kiállták a próbát a veszteség” kezd. mondatig. „A komáromi sáncokon” kezd. mondattól a „Losoncon egy táblabíró” kezd. mondatig.

A „Piskinél naphosszat” kezd. mondattól a „S végre, midőn” kezd. mondatig. A „Csak egy hiányzott még” kezd. mondattól a fejezet végéig.

4. A 106. lapon idézi Jókai némi szövegmódosítással az „És ami legfőbb” kezd. mondattól az „Egy helyütt rendszeres” kezd. mondatig.

5. A 221–22. lapon olvasható A Királyerdőben c. fejezet elejétől terjedő rész az „Ez a szederindás pagony” kezd. mondatig. A „S ez a levágott fatörzs” kezd. mondattól némi módosítással az „Egy nagy tisztás közepén” kezd. mondatig. „A Királyerdő a gödöllői” kezd. mondattól az „Ismét újra kell” kezd. mondatig. A „Zeng az erdő” kezd. mondattól az „Azon a kerek téren” kezd. mondatig. A „Háromezer huszár” kezd. mondattól a „Mindenütt az egész” kezd. mondatig. „A fölvert porfelleg” kezd. mondattól a „S mikor egy szélroham” kezd. mondatig. Az „E percben megdördültek” kezd. módosított mondattól a Palvicz Ottót is” kezd. mondatig. „Az osztrák hadcsapatok” kezd, mondattól a „Nyolc órája, hogy” kezd. mondatig. A „felhatolnak az isaszegi magaslatokra” kezd. résztől az „Új meg új csapatok” kezd. mondatig. A „Csak a késő éjfél” kezd. mondattól a fejezet végéig.

6. A 259. lapon a Zenit c. fejezetben levő részt közli némi szövegmódosítással „a várkert felől, a 61-ik zászlóalj” kezd. résztől „A budai királyi kertet” kezd. mondatig. „Az ostromlók egymás” kezd. mondattól „Az a tér, ahol összejöttek” kezd. mondatig. A „Csak akkor vették észre” kezd. mondattól „Az osztrákoktól elesett” kezd. mondatig. „A harmadik teraszon” kezd. mondattól egy sor kihagyással „Az a búzavirágszín egyenruhás” kezd. mondatig. Egy mondat közbeiktatása után „A várparancsnok megmondá” kezd. mondattól a „Nehány pillanattal” kezd. mondatig. Két stilizált mondat után az „Arra a szekrényre” kezd. mondattól az „A tűzakna mellett” kezd. mondatig. „Az kihúzta öve mellől” kezd. kissé módosított mondat. „Az sértetlenül állt” kezd. kissé módosított mondattól „A híd mindkét oldalán” kezd. mondatig. A „Reggel. hat óra volt.” kezd. mondattól a fejezet végéig.

IV.

Az Erő c. diákfolyóirat A mi sportunk címen közli a Két jó barát c. fejezet egy részét „A vihar után a Dnyeper” kezd. mondattól a „Hanem amint egy helyen a folyam” kezd. mondatig. (1925. febr. 6. sz. 144–45.)

V.

A Lukácsy Sándor összeállításában megjelent Jókai Mór Csataképek c. kis kötetben (Bp. 1951. 12–17.; 78–110.) és a Kossuth zászlaja alatt c. kiadványban (Bp. 1951. 52–57.; 149–76.)  az Egy nemzeti hadsereg c. fejezetet, valamint a Várharc mennykövekkel címen részleteket olvashatunk a Várharc mennykövekkel és a Zenit c. fejezetekből.

VI.

A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadónál megjelent Magyar humoristák c. kötetben Sas Andor közöl részletet A kőszívű ember fiaiból. (1954.)

VII.

A Magyar Néphadsereg irodalmi és művészeti folyóirata, a Szabad Hazánkért némi kihagyásokkal közli az Egy nemzeti hadsereg c. fejezet elejét. (1954. október hó. 10. sz. 19.)

Idegen nyelvű kiadások

A *-gal jelzett idegen nyelvű kiadványok példányaihoz nem tudtunk hozzáférni. Ezek adatait Ferenczi Zoltán (Jókai idegen nyelvekre fordított műveinek jegyzéke. MBiblSzle 1925) és Demeter Tibor (Magyar szépirodalom idegen nyelven Bp. 1952. Kézirat), továbbá Jan Slaski (Jókai lengyelül. Világirodalmi Figyelő 1958. 38–57.) összeállításai nyomán közöljük. Felhasználtuk még dr, Pálinkás ZLászló (Firenze) és Czigány Lóránt (London) szíves közléseit – az utóbbinak The reception of Hungarian literature in Victorian England. c. kéziratos dolgozatára támaszkodva, továbbá Radó György bibliográfiáját az orosz fordításokról.

Német:

*I. Der Mann mit dem steinernen Herzen. Pester Lloyd 1869.; Pester Tageblatt 1869.

II. Der Mann mit dem steinernen Herzen. 1–4. vol. Berlin 1875. Otto Janke 1. vol. 290 p.; 2. vol. 185 p.; 3. vol. 314 p.; 4. vol. 260 p.

III. a) Der Mann mit dem steinernen Herzen. Berlin 1882. 377.

b) ua. Berlin 1885.

IV. a) Die Baradlays. Transl. Bruno Heilig. Nachwort: Szent-Iványi Béla. Leipzig 1958. Paul List Verlag 646 p.

b) Címlapkiadás: 1959.

Lengyel:

*I. Serce kamienne. Dziennik Poznanski. 1874–75

II. a) Serce kamienne. 1–3. vol. 2. edit. Lwów 1882. Gubrinowicz i Schmidt 1. vol. 220 p.; 2. vol. 178 p.; 3. vol. 148 p.

III. Serce kamienne. 1–3. vol. Warszawa 1899. Granowski Sosnowski 1. vol. 176 p.; 2. vol. 368 p.; 3. vol. 176 p.

*IV. Serce kamienne. 4. edit. Oredownik. Poznan 1901. 1–41 nr.

*V. Kamienne serce. 1–3. vol. 5. edit. Warszawa, 1927. Stanislaw Cukrowski vol. 1. 160 p.; 2. vol. 159 p. Harmadik kötet lapszáma Slaskinál hiányzik.

*VI. Kamienne serce. Warszawa 1948. Wiedza 483 p. A fordítást  átnézte és bevezetéssel ellátta: Stanislaw Furmanik.

VII. Zenit (Fragmentum) = Antologia Wolnosc. Transl. C. Mondral, Warszawa 1953. Czytelnik 59–66 p.

Francia:

I. Les fils de I'homme au coeur de pierre. Transl: Antonine de Gerando – Teleki. Paris 1880. Impr. Paul Moureau, Edit. Paul Ollendorf VI, 368 p.

II. Soixante minutes (Fragmentum) Transl. Jean Hankiss. = Anthologie de la Prose Hongroise. Paris 1938. Édition du Sagittaire 81–87 p.

III. Les Baradlays, ou les trois fils de Coeur-de-Pierre. Traduit par Aurélien Sauvageot, illustré par Alexandre Chem, introduction de Albert Gyergyai. Bp.–Paris 1962. Club des Amis du Livre Progressiste. XVI, 380 p.

A Budapesti Napló 1900. jan. 29-én 28: sz. 4. hírt ad készülő francia fordításról, melyen Xavier Mélet, a Temps szetkesztője és Székely Bertalan dolgoznak.

Cseh:

*I. Muz kameného srdce. Pzelozil s nemackog. Ceska Politika Praha 1887. 442. [?]

*II. Synove muze kamenneho sráce. Transl. Gustav, Narcissus Mayerhoffer. Praha 1925. Fr. Borovy

Angol és amerikai:

I. The baron's sons. A romance of the Hungarian Revolution of 1848. Transl. from the 4th Hungarian: edition by Percy Favor Bicknell. Boston 1900. L. C. Page VIII, 343 p. Rövidített fordítás.

*II. The baron's sons. Translated from the Hungarian by Percy Favor Bicknell. London 1900. John Macqueen VI, 343. Rövidített fordítás, a fordító előszavával. Nem lehetetlen, hogy azonos a bostoni kiadással, de az összevetést még Londonban sem lehetett elvégezni az amerikai példány hiányában.

III. The baron's sons. Transl. G. Güthmann. Dresden 1901. / English Library 208. /

IV. The baron's sons. London 1902. John Macqueen 155. A II. sz. fordítás, előszó nélkül, olcsó kiállításban.

V. The baron's sons. New edition. London, Felling on Tyne, New York 1908. The Walter Scott Publishing Co. Ltd. 348 p.

VI. The baron's sons. London, Felling on Tyne, New York s. anno [1912.] The Walter Scott Publishing Co. Ltd. VI, 343. A datálás Czigány Lóránttól ered; a fordító előszava és feltüntetése hiányzik, az V.-tel való összevetést Londonban sem lehetett elvégezni. A kötésen a „The Carnarvon Series” felírás.

Olasz:

I. Baradlay. Firenze 1944. Casa Editrice Nerbini 361 p. Huszonhét fejezetre rövidíti a regényt, főként a leírásokat, a sajátosan magyar történelmi vonatkozásokat mellőzi. Csaknem minden fejezetben található „húzás", amelyet csillag jelöl. Fordító neve elmarad.

II. Figli dell'uomo dal cuore di pietra. (Fragm.) Transl. Folco Tempesti. = Folco Tempesti: Le piu belle pagine della letteratura ungherese. Milano 1957. Nuova Accademia Edrtrice. E kötet a 90–97. lapokon két, külön címmel meg nem jelölt részletet hoz: Lánghy Bertalan imája Baradlay Kazimir temetésén, ill. Baradlayné kórházzá alakított kastélya.

Orosz:

I. a) Szünov'ja cseloveka sz kamennüm szerdcem. Transl. Gerskovics, A.; Geiger, B. Illustr. Nikolaev, A. Moszkva 1959. 623 p.

b) Lippai Ibolya előszavával. Ashabad 1961.

Ukrán:

Szünü ljudünü z kam'janüm szercem. Trans: Bibikov, K.; Baran, O. Küjiv 1959. 514 p.

*

A regény témájának dramatizálására a Keresd a szívet c. színdarab, azaz Jókai drámáinak tárgyalása során térünk ki.




Hátra Kezdőlap Előre