CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
Magyar szálló igék
Latin szálló igék
Görög szálló igék
Francia szálló igék
Olasz szálló igék
Spanyol szálló igék
Angol szálló igék
Német szálló igék
Bevezetés
Ez a könyv nem részletes eredetnyomozó, kritikai gyűjteménye szálló
ígéinknek, a milyen Szájrul szájra című munkám, hanem az ismeretes
kutatások foganatjának lehető rövid összefoglalása. Csakis arra való, hogy
aki hozzá folyamodik, pillanatok alatt tájékozódhassák egy-egy szálló íge
származását illetőleg. E célt, a gyorsaságot, akarja szolgálni a betűrendes
összeállítás is.
Hogy mi a szálló íge, alig kell magyaráznom művelt közönségünknek, mióta
szálló igévé lett - ép most tiz esztendeje - ez a kifejezés is, a fogalom
meg ismertté. Valamíg csak külföldi szállóígés könyveket forgattunk,
meglehetősen összezavarodott bennünk a közmondás, a szálló íge és az
idézet fogalma.
A szálló íge ismeretes eredetű szólásmód.
...
De szálló íge sok más minden, a minek személyi vagy történeti eredetéről épp oly kevés tudomásunk van, mint erről. Ímhol a középkor, a scholastica meg a papi élet számtalan deák szálló igéje, mely a kor és az emberek ismerőjében azonnal tudatot támaszt: ezt nem mondhatta, nem írhatta más, mint scholasticus, mert rajta van amaz iránynak csalhatatlan bélyege; emez meg - akár leoninus, akár kötetlen deákság - csakis régi szerzetesektől eredhet, mert csakis ők gondolkoztak úgy. S teljes a valóság, hogy egy-egy ilyen szálló íge nem lehet közmondás. Már ez is fontos dolog. - A szálló íge gazdátlan ugyan, mert egyelőre nem tudjuk: ki mondta (s talán nem is fogjuk megtudni soha); de nem ismeretlen előttünk a kor, melynek eszejárása szülte; sőt gyakran ismerős a szálló igét kipattantó alkalom is, még gyakrabban pedig a gondolat és kifejezés fészke: a környezet.Szabad-e hát valamit örökre kiközösítenünk a szálló igék családjából csak azért, mert azt az egyet nem tudjuk, hogy ki mondta (ki = individuum), de tudjuk, hogy kik mondották (kik = faj) és ismeretes a mikor, a miért! E száraz adatgyűjteménynek célja, a gyors használhatóságon kívül, még az is, hogy lajstromba szedjen számos szálló igét, melyet a régibb kutatás - módszerénél fogva - mellőzött, az általánosság meg a közmondások közé sorozott.
Budapest, 1905 őszén.
Tóth Béla